HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Időrend

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Dunant

Dunant
Csatlakozott : 2014. Oct. 26.
Posztok száma : 60
Motto : Live life how you want & not how the others want you to! Age : 25 Titulus : The silent heartbreaker Foglalkozás : Tanuló Play by : Andrew Garfield
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTéma: Időrend   2014-11-26, 10:00 pm


Időrend
❛❛Heaven isn't a place that you go when you die - it's that moment in life when you actually feel alive.❜❜



Being happy doesn't mean everything is totally perfect.


2014


Szakítás

Becca, pont helyett egy hatalmas kérdőjelet rakott a kapcsolatunk végére. Az egyik pillanatban, még minden rendben volt, aztán csak úgy benyögte, hogy mellékesen mehetek a fenébe. Persze, nem ezekkel a szavakkal, de az mindegy! A lényeg ugyan az, hogy magyarázat nélkül, hirtelen szakított velem. Fel sem fogom a dolgot egyelőre. Remélem, hogy ez csak egy rossz vicc, vagy szeszély. De nem! Ez az, aminek látszik! Szakítás! Másfél évnyi szerelem elillant valamikor útközben. De akkor én, miért nem láttam? Néha már azt sem hiszem el, hogy szeretett valaha. Összezavart rendesen. Nem sírok, mint egy általános iskolás, csupán lelkileg rogyok meg kissé. Ez a nő, kikészített engem!



Másnaposság

Kétség kívül, elég rosszul viselem a szakítást. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz, sem azt, hogy az alkoholt hívom majd segítségül. De hívtam, nem is kicsit! Aztán jött a másnap! Az a bizonyos reggel, amit egy jó ideig nem felejtek majd el. Egy tetovált gorilla, név szerint Jeff a night club tulaj otthonában tértem magamhoz egy hatalmas fekete malac társaságában. És akkor még meg sem említettem a dögös szilikon ikreket, akiket bárki kapásból örömlánynak nézne. Nem tévednének nagyot, azt hiszem! A ruháim odalettek, de valahol a sztriptíz bár a kocsma és a night club között szereztem egy tetoválást.  Ettől majdnem infarktust kaptam, de szerencsére az is olyan hamis volt, mint a mosolyom. Meglepő, hogy egy verekedésbe is belekeveredtem? Ugye, hogy nem? Továbbá a rovásomon van még a pulton vetkőzés, sugárban hányás, pár igen drága dolog lezúzása és egy neon felirat ellopása is. Remek éjszakám lehetett és végül matt részegen még a malacot is helyrehoztam! Bár ez még mindig nem tudom, hogy mit jelent. Persze Becca, azóta sem jelentkezett. Szóval így haverkodtam össze őrült Jeffel a macákkal és a malaccal! Szerintük vérbeli partyarc vagyok. Kár, hogy én csak egy nagy rakás hulladéknak érzem magam! Innen már csak felfelé vezethet az út! Nagyon remélem!



Paradicsom

Újabb izgalmas alkoholmámor...
Azt hittem az előző részeg akcióm után könnyedén lemondok majd a piáról. De nem jött össze. Becca hiánya túl mély sebet égetett bennem. Józanul nehezen viselem, hogy elvesztettem őt, az egyetlen személyt, aki szinte a családom volt. Végtére is, már végzős vagyok. Ennek többnek kellett volna lennie egy iskolai románcnál! De már esélyem sincs rá! Viszont, még nem tudok túllépni a keserűségen. Nagyon nem! Néha azt gondolom, hogy könyörögnöm kellett volna, hogy fogadjon vissza, majd azt, hogy jobb lesz így mindkettőnknek. Minden nagyon zavaros és fájdalmas. Ha iszom, akkor viszont elszállnak a gondjaim! Épp ezért vedelek újra meg újra. Ezúttal Adam barátommal rohamoztunk meg egy kocsmát, amiből megint nem sült ki semmi jó. Két lány szórakozni akart velünk. Az egyiknek összetörtem a mobilját és meg is siratattam. A baj csak az, hogy ha minden igaz, ugyan arra az egyetemre járunk. Márpedig nincs rosszabb egy bosszúszomjas csajnál. Ezt a piálást is megbánhatom még. Adam meg, talán már bánja is. Csoda, ha nem kerülnek fel a netre az alulöltözött képei. Haver, máskor kétszer is meggondolod, hogy jössz-e velem kocsmázni!



Selyemtündér

Ismét ittasan élveztem az élet pillanatait, mikor a legváratlanabb vendég bukkant fel a szobámban. Leda, Becca szobatársa volt olyan kedves, hogy elhozta nekem az ex barátnőm által visszaküldött cuccokat. Bezzeg ő, a nagyságos miss. Twain, nem tisztelt meg a látogatásával. Talán jobb is így! Még sohasem voltam kettesben Ledával, nem is nagyon beszélgettünk ezelőtt. Most, még pityókásan is azt sikerült megállapítanom, hogy nem csak csinos, (és most még finoman fogalmaztam) de kedves és segítőkész is. Hogy ez eddig miért nem tűnt fel nekem? Túl sokat foglalkoztam Beccával talán? És most is azt kéne tennem, mégis elkalandoznak a gondolataim. Szidom is magam ezért, végül úgy döntök, nem nézek nőként a vendégemre. Ő egy apró és gyönyörű selyemtündér, aki bármikor kiugorhat az ablakon, s eltűnhet a felhők között. De nem ugrott, el sem tűnt, inkább csak hajolgatott, miközben segített kitakarítani a háborús övezetnek kinéző szobámat. Ez a lány tényleg egy tündér! Azt hiszem, kedvelem őt, mármint eddig sem utáltam, vagy ilyesmi. Végül Becca cuccaival távozott, de azért remélem, még lesz szerencsém hozzá a közel jövőben.



Most megvagy!

Már két hete nem láttam Beccát. Pontosan a szakítás óta kerül engem, holott ő dobott ki. Nem is tudom már, hogy mi fáj jobban. A románcunk vége, avagy az, hogy nem láthatom. Talán az utóbbi, hisz bármennyire haragszom rá, mégis csak hiányzik a társasága. Végül az egyik órán egymásba botlottunk, minek hatására a jégkirálynő ismét menekülőre fogta a dolgot. De nem volt sikere, hisz még időben elkaptam. Beszélnem kellett vele, egyszerűen már tarthatatlan volt a helyzet. Magyarázatot vártam arra, hogy miért hagyott el, de azt, most sem sikerült kiderítenem. Már abban sem vagyok biztos, hogy Becca tudja, abban viszont igen, hogy már nincs visszaút. Valahogy, már én magam sem érzem azt, amit kellene. Szeretnék visszatérni, de nem Beccához, hanem ahhoz az időhöz, mikor még tiszta szívből szerettem. Akkor minden olyan szép és egyszerű volt, nem úgy, mint most. Mit akar ő, s mit akarok én? Az idő talán majd segít megválaszolni ezeket a kérdéseket. Addig is remélem, Becca nem zár ki teljesen a világából, s talán egyszer majd, képes leszek úgy beszélni vele, hogy őszintén kívánom majd, találjon valakit, akivel boldog lehet. Persze, ez még biztos, hogy nem mostanában lesz!



A zene felszabadít

Törött gitár és egyebek




Háború

Minden azzal kezdődött, hogy Adam haverom bevágtatott a szobába. Miután elmagyarázta, hogy miért jött ( persze semmit sem értettem a dologból), a lányok háborút kezdeményeztek ellenünk. Egy hamisíthatatlan Dunantos, vízi lufi csatát. Történtek érdekes dolgok, na meg olyanok is, amiket szívesen elfelejtenék. Adam rajtam, majd a melltartótapizás. Mint egy rossz vígjátékban. Ha nem lennénk, tuti senki sem tudna kitalálni minket. Győztünk volna, de végül döntetlen lett, mert egyesek bent ragadtak a lányok szobájában a nagy fehér nemű mustra alatt. Végül még egy kóla bombát is kaptam. Aztán jöhetett a gyors zuhany, szigorúan kacsasorban, nem ám együtt. Már csak azért sem, mert az biztos, hogy a youtube nézőközönségéhez is eljutott volna. Visszatértünk a lényegre, tisztán és frissen! Matektanulás! Én mint tanár, ő mint diák. Egyikünk sem felelt meg a feladatnak azt hiszem. De legalább megbeszéltük, hogy ki nem kap guminőt karácsonyra! Ez is valami… és a háborúnak, még korán sincs vége! Hölgyeim, pár csatát megnyerhettek, de a végső győzelem természetesen minket illet!




Erdei kemping

Blabla



Tornádó

Blabla




Cím

Bla Bla Bla









Whatever makes you happy, just don’t give up on it! And if you don’t get it, it means you might get something better.

Vissza az elejére Go down
 
Időrend
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Social media :: A diákokkal kapcsolatos dolgok :: Kincsesláda :: Diákfiúk
 :: Felix Cooper
-
Ugrás: