HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Nam Hyo Rin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Mather

Mather
Csatlakozott : 2017. May. 30.
Posztok száma : 4
Motto : You will find beauty in being broken. Age : 22 Foglalkozás : Egyetemista Play by : Lee Ye Ji
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Nam Hyo Rin   2017-05-30, 5:46 pm

Nam Hyo Rin


12:00


-Pár perc és ott leszünk. –szólt hátra Elison az anyósülésről majd a lábai között szorított hűtőtáskából kimet három dobozos sört és elkezdte hátrafelé osztogatni. Körmeimmel óvatosan felnyitva azt koccintottam vele majd utána szépen sorjában a hátsó ülésen tartózkodó két lánnyal is és azzal a lendülettel nekihajoltam az üvegnek és inni kezdtem. A hozzám közelebb tartózkodó Ivannat jól ismertem hiszen egy házban laktunk viszont a másik hosszú, szőke hajú személyt most láttam másodszor és ha meggebedek sem tudnám felidézni a nevét. Nem igazán görcsöltem azon, hogy megkérdezzem kilétéről, hiszen teljesen biztos voltam abban, hogy az este folyamán úgy is valaki a nevén fogja majd szólítani és akkor kikerülhetem a felesleges kellemetlenkedést.


Egy újabb nagy korty után a szemeim a műszerfalra vándoroltak. Elison barátjának vezetési stílusán már meg sem lepődve a tekintetem megakadt a digitális órán, ami pontosan éjfélt mutatott. Ehhez a ma éjszakai kiruccanáshoz semmi kedvem nem volt miután közölték, hogy egy uszodába akarnak beszökni. Ami gyakorlatilag nem számít betörésnek mivel a másik kocsival érkező srácok egyike ismeri a biztonsági őrt szóval nem lesz semmi hatósági ügy belőle. Amikor megkérdezték, hogy akarok e jönni a válaszom egy gyors és határozott nem volt. Aztán a hosszas kérlelések átfordultak könyörgésbe aztán zsarolásokba és kénytelen voltam elvonszolni ide a seggem. A vízzel való viszonyom nem éppen nevezhető fényesnek. Mondhatni a legnagyobb félelmem azok után, ami 2014. április 16-án történt velem és az osztálytársaimmal Sewol fedélzetén. Kész csoda, hogy élve kikerültem a süllyedést követően. Éreztem, ahogy a szívem egyre szaporábban vert és a levegőt is kissé sűrűbben veszettem. Próbáltam elnyomni a feltörekvő emlékeket, amik ahhoz a bizonyos esthez voltak köthetőek. Az ablaküveg felé fordultam és hüvelykujjamat a számhoz emeletem és fújni kezdem. Valamikor még a neten olvastam, hogy ez a technika segít a szorongást enyhíteni.

A motor halk rezzenéssel leállt jelezvén, hogy megérkeztünk a célállomáshoz. Rögtön megragadtam a kilincset és szabályosan kitörtem az autóból. Még ki sem egyenesedtem rendesen, de már a cigarettás dobozomért kutattam kabátom zsebében.

-Valakinek van gyújtója?- próbáltam úgy formázni a szavakat, hogy az ajkaim közt szorított szál ki ne essen. Elison az ülésről kifele lógatva lábait egy intéssel jelezte, hogy figyeljek oda. Szünetet tartott telefonja nyomogatásában majd rám nézett.

- Dobom!- és már repült is felém az öngyújtó, ami hangosan puffant a mellkasomon és pattant volna tovább a föld felé, de egy igen bravúros mozdulattal sikerült elkapnom. Miután meggyújtottam a cigarettát jobban szemügyre vettem a tárgyat, aminek hologramos mintája csak úgy ragyogott a halovány utcai lámpa fényében.

- Ezt megtartom, ha már elrángattál. – közöltem majd meg sem várva válaszát zsebre is raktam. - A többi féleszű már ideért?

- Most írtam a srácnak. Azt mondta kijön elénk. – bólintottam egyet tudomásul véve és szívtam egy slukkot.

Ahogy végeztem a szállal a csomagtartóhoz léptem. Jó szokásomhoz híven megragadtam két rekesznyi szeszes italt a hangfalat hátra hagyva, hogy azt vigye más. Szinte tökéletesen időzítettem, mivel ahogy felpakoltam magamat, mint valami málhás szamár már meg is jelent az a bizonyos Elison által ismert srác hawaii mintás fürdőnadrágban, hogy mutassa az utat.

3:00

Az uszoda plafonjára felnézve enyhe szédülés fogott el, ami a szervezetemben lévő alkoholnak volt köszönhető, na meg az épületet körbelengő klóros víz szagának. Fejemet hátradöntöttem a napozóágyon, ami kellően messze volt a medencétől és szemeimet pihentetve élveztem a zenét. Nem voltam nagy híve az elektronikus műfajnak, de négy feles és megszámolhatatlan mennyiségű sör után tőlem akár tíz órás mosógép remix is szólhatott volna. Ujjbegyeimmel finoman próbáltam a ritmust követni a kartámlán több kevesebb sikerrel.

Ebben a kellemes bódult hangulatban tengetem az időmet egészen addig, amíg egy hirtelen ötlettől vezérelve fel nem tápászkodtam fekvő pozíciómból és megindultam a medence felé, hogyha már egyszer eljöttem ne csak az alkoholkészletet csapoljam, hanem szocializálódjak is kicsit. Habár kissé imbolyogva, de a tőlem megszokott derékra tett kéztartással megálltam mivel megérkeztem oda ahol a parti javában zajlott.

Jelenlétemre az első aki felfigyelt egy magas, vékony alkatú fiú volt akit ma láttam életemben először. Sőt még azt is megkockáztatom, hogy külsős és nem az egyetem tagja. Egy üdvözlésnek szánt energikus felkiáltás után elindult a medence széléhez olyan nagy lendülettel mintha ezeréves pajtások lennénk. Fejemet kissé oldalra billentve kísértem figyelemmel a víz alatt felém közeledő majd felbukkanó fekete hajkoronát.

- Tudom nem ismerjük egymást de lennél oly kedves és hoznál nekem egy sört?- villantott egy lehengerlésnek szánt vigyort miközben bőszen mutogatott a tőlem nem messze lévő rekesz irányába.

- Persze.- voltam vállat majd megmarkoltam egyet és tovább adtam az illetékesnek.

- Azért nem csatlakozol mert félted a hajad mi?- vágta oda poénosnak gondolva magát miközben a medence szélével ügyeskedve próbálta kinyitni az üveget.

- A vesémbe látsz. – annyira forgattam a szemeimet amennyire csak fizikailag képes voltam.

- Fúj! Ez meleg. – torzult el az arca az első korty után.

- Ne jajgass már mint egy fürdős k…- parancsoltam megálljt a nyelvemnek pont időben. - Akarom mondani kislány.

Ezután kissé sértődötten mint aki bizonyítani akar nagy kortyokban lehúzta az egészet majd az üres üveget büszkén a magasba emelte mintha kitüntetést érdemelne azért mert megitta.

- Nem akarlak ugráltatni de ezt leraknád a többi üres közé?- rázta meg a magasban.

Kissé ingerülten érte nyúltam de félúton a másik kezével karon ragadott és már csak egy erős rántást érzékeltem. Éreztem, ahogy a másodperc töredéke alatt leérek arccal a medence fenekére majd szemeim rögvest kipattantak és a teljes pánik átvette az irányítást a testem felett. Szemeim újra lecsukódtak és mint aki feladta elsötétült minden.


A következő pillanatban már a hátamon fekve a padlón vergődtem és csurom vizesen a plafont figyeltem miközben a tüdőm azon munkálkodott, hogy minél több levegőhöz juttasson. Az emberek körbeálltak. Elison hisztérikus hangon üvöltözött a háttérben, amiből csak foszlányokat sikerült kihallanom az őrült zúgás miatt.
-Idióta! Fél a víztől, mert majdnem meghalt amikor kompbaleset szenvedett középiskolásként!- ezt az egy mondatot tisztán kihallottam.

Kezeim ökölbe szorultak, ahogy a mélyre elásott emlékképek szépen a felszínre szivárogtak. Amint megpillantottam az egyre csak gyűlő tömeg között az esetért felelőst az agyam elködösült és a pánik helyét átvette a féktelen düh. Képszakadás.


Újfent magamhoz térvén a véres öklömre meredtem tanácstalanul. Elison barátja egy másik fiú segítségével leráncigált az eszméletlenül fekvő testről. Majd tekintetem félve az egyén arcára irányult. Nem voltam képes felfogni a történteket. Ezt nem tehettem én. Hiszen nem is emlékszem mikor és hogyan kerültem ebbe a helyzetbe.

Üdv, a nevem Nam Hyo Rin, 21 éves vagyok, 1995. szeptember 22-én , Incheonban, Dél-Koreában láttam meg a napvilágot. Nemzetiségem Koreai. Jelenleg Programtervező informatikus alapszakos hallgató vagyok és a Mather House csoportba tartozom. Lee Ye Ji arcát vettem kölcsön.
Jellem

Nemtörődöm - Rossz szokásom, hogy nem tervezek előre és szeretek mindent az utolsó pillanatokra hagyni. Mestere vagyok a halogatásnak. Beadandó jövő hét végére? A hétvége a pihenésre és a gőz kieresztésére van, a hétfő pedig a regenerálódásra. Szóval ráérek kedden nekiállni. Aztán a hétvégi züllés után valamilyen fekete mágia hatására az idő megbolondult vagy letért a síkjáról de szerda reggel lett. Na akkor álljunk is neki a kötelességnek de előtte, hogy lelkileg ráhangolódhassak a témára jobb ha megnézek egy művészfilmet. Esküszöm csak kettőt pislogtam és csodálatos módon este lett. Ilyenkor már nem fog az agy ráér ez az egész csütörtökön is. Aztán azon kapom magam, hogy a határidő reggelébe nyúlóan gépelem a szövegszerkesztőbe a szakszöveget némi töltelékszöveggel megspékelve, hogy mégis meglegyen a minimum oldalszám de azért ne legyen annyira feltűnő a szándék.

Agresszív - Senki nem nézné ki belőlem elsőre, de egyes esetekben rettentően indulatos tudok lenni. Akár egy laza vita is könnyen átalakulhat esetemben szóbeli fenyegetéssé vagy vagyontárgyba való kártevéssé. Az utolsó exemet rajtakaptam, hogy megcsal másnap érdekes módon nem volt az autójának épp üveg felülete. Vajon véletlen egybeesés volna? Minden esetre nem tudták rám bizonyítani hiszen támadhatatlan alibim volt amit a lakótársaim kreáltak.

Fizikai összeütközésbe ritkán keveredek. Viszont ezekben az estekben magam is meglepődöm az ütéseim hatékonyságán és erején. A felgyülemlett agressziómat inkább apróbb tárgyak, italos üvegek vagy az illetékes személyes holmija tördelésén vezetem le. Nagyon nyomos indok kell arra, hogy közvetlenül a személynek okozzak felületi sérülést.

Merész - Előszeretettel készítek el kisebb programokat, weblapokat megrendelésre némi extra juttatás ellenében. Bizonyos összeghatárok felett akár hajlandó vagyok kissé etikátlanabb dolgokba is belefolyni, mint például fiók feltörés vagy vírus küldés. Tudom a határaimat és bízok is annyira magamba, hogy megmerjek néha kockáztatni egy-egy lebukást. Íratlan szabályom, hogy általam is ismert személy ellen nem vagyok hajlandó virtuális támadást indítani vagy jelszót kiadni. Kivéve, ha jómagam sem éppen szimpatizálok az egyénnel.

Humoros - Kettő csoportra osztható a humorom. Elsőbe sorolható a tényleg viccnek szánom és nincs semmiféle szarkasztikus felhangja. Másodikba pedig az ironikus megszólalások amiket szánt szándékkal sütök el bántó vagy felismerésre sarkalló célzattal. Nem vetem meg a jó vicceket, szeretek nevetni de egyben nagyon is kritikus tudok lenni humor terén.

Y-generáció - Le sem tagadhatom. Internet, Laptop és okos telefon számomra a szentháromság. Fogalmam sincs mit kezdenék magammal egyik vagy másik társasága nélkül. Rendszeres látogatója vagyok a fellelhető legtöbb közösségi oldalnak. Nem telik el úgy nap, hogy ne posztoltam volna új képet Instagram-ra vagy éppenséggel nem hozom rá az agyhalált valamelyik ismerősömre a legújabb összeesküvés elmélettel amit Youtube-on találtam.

Odaadó - Lehet nehéz elhinni elsőre, de nagyon anyáskodó típus vagyok. Ha esetleg főzésre vagy sütésre adom a fejemet tudatosan nagyobb adagokat készítek, hogy tudjak a lakótársaimnak is adni belőle és ha nem kel el az ő körükben akkor előszeretettel kopogok be másik szobákba is, hogy elosztogassam a maradékot. Mondanom sem kell imádnak ezért az egyért az éhező kollégisták.

Rémálmok - Ha a folytonos alvászavar nem lenne elegendő erre rátesznek még egy lapáttal a visszatérő rémálmaim amik a kompbaleset utáni sokkhatásra alakultak ki és váltak állandó társammá az évek során. A jobbik esetben zihálva riadok fel az éjszaka közepén. A rosszabbikban pedig öntudatlanul sírva üvöltök ezzel felébresztve a szobatársaimat akik tudják ilyenkor mi a teendő és frászt hozva a szomszédban alvókra.

Insomnia - Nehezen tudok az agyamnak megálljt parancsolni. Minden hülyeség és kínos dolog amit valaha elkövettem az eszembe ötlik abban a pillanatban ahogy a fejemet lehajtom a párnára. Attól a ponttól kezdve egy kellemes önostorozás veszi kezdetét pár órán keresztül ami átfordul csöndes mérgelődésbe aztán önsajnálatba, hogy megint mosott rongyként fogom róni a folyosókat. Majd másnap gondolkodás nélkül megkockáztatva egy jó kis koffein túladagolást döntöm magamba a kávét, hogy valami emberi lényszerűvé alakítson. Aztán mire kifejtené hatását estefelé kezdődik az egész előröl.

Nyughatatlan - Mint ahogyan az a fentebbi pontokból világossá válhatott nem igazán tudok egy helyben maradni és megülni a hátsómon. Mindig kell, valamit csináljak annak érdekében, hogy érezzem azt, hogy élek.

Első ránézésre sokan úgy vélik, hogy olyan típus lehetek aki szívesen élvezi saját maga társaságát és preferálja az egyedüllétet a társasági tevékenységek helyett. Na pont ilyen nem vagyok. Munka után szeretek eljárni azokkal az emberekkel akik hajlandóak és képesek is elviselni szerény személyemet.

Mások bevallása szerint kissé egoista vagyok de szerintem csak egészséges mértékben. Hiszen mi gond van abból ha valaki tisztában van saját tudásával? Megmondom, semmi.

Hiába billen az erkölcsi mérlegem inkább a rossz tulajdonságaim irányába azért összegezve mégsem tartanám magamat olyan rossz embernek.
Külső

Bőröm hófehér és rettenetesen érzékeny a napra. Egyetlen szerencsém, hogy az időjárás Angliában pont nekem lett kitalálva. Sokszor annyira sápadt hatást keltek, mint valami kriptaszökevény, akit pincében neveltek és még hallásból sem ismeri azt a szót, hogy napfény. Barnulásra egyáltalán nem vagyok képes. Csak kettő opciót ismer a bőröm, amivel az uv fényre reagál: Hulla fehér vagy rák vörös. Ez természetesen egyáltalán nem segít abban, hogy egészséges és átlagos fiatal nő képét nyújtsam. Reggelente én sem nyújtok szebb látványt, mit a többi ember.

Imádok sminkelni. Aki azt meri mondani, hogy a smink csak egy maszk és hamis képet fest ezzel átverve a férfiakat, azt a szemhéj tusvonalammal nyársalom fel. Mára már Flesh is megirigyelné, olyan gyorsasággal vagyok képes egy alap sminket felhelyezni.

Öltözködésben szívesen kísérletezgetem a sötét színű és cuki darabok skáláján mozogva. Ha mindenképpen meg kéne neveznem egy irányzatot, akkor az edgy stílust mondanám hisz talán a legtöbb komplett outfittem abba a kategóriába esik.

A múltban szívesen kísérleteztem extrém hajszínekkel. Hajam volt piros, lila és pink színű is. Viszont ezzel kicsit meggyilkoltam ezért sötétre kellett festettem és most mindenféle újraépítő kenceficével próbálok újra életet lehelni belé.
abbey mount
institute for higher education
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley ✘ Elnök

Kinsley ✘ Elnök
Csatlakozott : 2012. Apr. 19.
Posztok száma : 593
Motto : my love's a revolver, my sex is a killer, do you wanna die happy? Age : 23 Titulus : Miss Don't Mess With Me Foglalkozás : Diák Play by : Nina Dobrev
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Nam Hyo Rin   2017-06-16, 12:21 pm

Elfogadva!
Abbey Mount Institute for Higher Education
Szió Rini! :3

Egyszerre volt elképesztő és ijesztő olvasni, pár óra leforgása alatt mi mindent történt veled :O lehet, jobb lett volna aznap este mégis nemet mondanod a meghívásra. Meg hát... ritkán látni olyat, hogy egy lány így ellátja egy férfit, GILRPOWER! Azért remélem, nem lett nagyobb baja, és hát igaz, hogy rosszat tett azzal, hogy berángatott akaratod ellenére a medencébe, de nem is tudta milyen súlyos az ok, amiért nem akarsz belemenni. Érdemelt büntetést, de talán nem akkorát Rolling Eyes
Foglalózz, aztán menj játszani! Remélem, az Abbey-n sikerül legyőznöd a félelmed *-*

Avatar foglaló
Egyetemisták nyilvántartója
Játékostárs kereső
Kapcsolatlisták
Klubok
Instagram
Twitter
AbbeyBlog
Telefonok

abbey mount
institute for higher education



BRUNETTES DO IT BETTER
her daddy must have been the devil cause she hotter than hell. shes doin' what shes doin' and shes doin' it well. she lines 'em all up just to knock 'em all down. she said you dont know nothin' so shut your mouth. and that's because...

Vissza az elejére Go down
 
Nam Hyo Rin
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Growing like a newborn :: Elfogadott karakterlapok :: Mather house-
Ugrás: