HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Onyx & Cameron

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Onyx & Cameron   2017-06-02, 12:21 pm

what the heck?!
443 - zene - lesz ez jobb is, ígérem:o

Borzasztóan fárasztó edzésen voltam túl, és nem mellesleg nagyon le is izzadtam, így a többiekkel a zuhanyzóba mentünk. Én nem is értem, hogy lehetnek kész olyan gyorsan, és baromi sokat vacakolok a hajammal, meg akármilyen sampont se használhatok, mert nem akarom, hogy a festék túl hamar kijöjjön belőle. Komolyan nem tudom, hogy most vissza váltsak az eredetire, hogy kevesebb bajom legyen, vagy hagyjam így, mert eddig is túléltem ezzel a nagy hajcihővel. Hö, szó szerint haj.
Mindenki hamar végez, és már kint is van, de én nem, mert tényleg nagyon sokat szórakozok a hajammal, meg úgy mindennel, én nem szeretek büdös maradni, vagy izzadságszagú, és szépen megmosom mindenem, vigyázva, hogy ne menjen hab, és tusfürdő olyan helyekre, ahova nem kellene, mert az baromira fog fájni. Most pont az kell nekem a legkevésbé, hogy még szenvedjek is, nem csak a holnapi izomláz miatt, hanem amiatt is, hogy idióta módon szórakoztam egyet a zuhanyban, és most mar a tusfürdő, vagy a sampon, egyik sem jobb.
A zuhany alatt veszélyes vagyok, ezért is örülök annak, hogy nincs itt más, mert egyik pillanatról a másikra kezdek el énekelni, vagy éppen gondolkozni a világ nagy dolgairól. Mint mondjuk most is. Fa fingot lélegezünk be mindannyian, mivel ezt a fák termelik, és eregetik ki, szóval más nem lehet ez, ami elég rosszul hangzik. Vagy azon, hogy: A rózsa piros és az ibolya kék, de az ibolya maga lila színt jelöl, akkor miért nevezték el ezeket ibolyának, ha egyébként kékek. De ezek a gondolatok hamar fordulnak másfelé, és hamar éneklés lesz belőle, nem tudom már melyik a rosszabb. - Yeah, if I could go back to the day we met I probably would just stay in bed you run your mouth all over town and this one goes out to the sound of breaking glass on my Range Rover pay me back or bitch, it's over - éneklem nem túl halkan a sorokat, nem is foglalkozva semmivel, hiszen tudtommal senki sincsen a zuhanyzóban, csak én, de ha lenne se zavarna, nem hiszem, hogy szégyen lenne az énekelgetés. Mindenki szokott a zuhany alatt énekelni, vagy legalábbis az emberek többsége szokott, ebben biztos vagyok.
Valami mégiscsak megcsapja a fülem, egy hang, ami talán ahhoz hasonlít, hogy van itt valaki, és legszívesebben nem foglalkoznék vele, de fúrja az oldalam a kíváncsiság, hogy ki lehet az, és mit akarhat, így kilépek a zuhany alól, egy törölközőt tekerek magam köré, majd a hang irányába megyek. Nem olyan látvány fogad, amire fel lehetne készülni, és elsőre meg sem tudok szólalni Onyx láttán. - Hát te mit szeretnél itt - nem igazán értem az itt tartózkodásának okát, ahogy azt sem, hogy jutott be, de kíváncsivá tett.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-02, 4:19 pm


cameron&&onyx

A zuhanyzóba benyitva, nem igazán tudom mire számítsak. Csapatnyi csupasz seggre gondoltam, mindenféle kiadásban, kerekdedebb, kisebb, de semmi, üres, mondhatni. Pont a célpontom zuhanyzik,
kieresztve a legmagasabb hangot is, ha arról van szó. Nem tudom ki az a furcsa idióta, aki hangosan énekel a publikus zuhanyzóban, ahova valójában bárki bejöhet; elvégre én is itt vagyok. De úgy lopakodok, mint egy macska, nehogy megneszelje az ittlétem, akkor a bosszúm fuccsba menne. Ezért próbálok a lehető leghalkabban haladni a csempepadlón, még a cipőm is levettem, hogy ne kopogjon visszhangban, mert akkor magamra vonom a figyelmet, amit más esetben igen, de most legkevésbé sem kívánom.
Egyre beljebb haladok, majd megkaparintom halkan a ruhákat, szép sorjában.
Először a felsőt, majd a pulcsit, az alsót, aztán a nadrágot. A zoknival bajlódok,
hogy hova rakjam anélkül, hogy leesne, mikor az egyik cipőm eleresztem akaratlanul, így hangosan puffan a padlón, nagyokat koppanva. Mert egy cipő ilyen helyzetben sosem tud halkan esni, még véletlenül látatlan maradnék. Aztán a zuhanyzó is kilép, a legértelmesebb kérdést szögezve felém, miközben úgy pislogok rá, mintha a legnagyobb rossz tettemen kapott volna. Pedig csak a ruháit tartom kezemben, és magamhoz is szorítom, nehogy kikaphassa.
- Én csak revánsot jöttem tenni - biccentem oldalra fejem, majd elmosolyodom. Az órán, mikor a professzor kihívott, keze akkorát csattant a fenekemen, hogy napokig nyoma maradt, pedig ruhán keresztül volt, és ezután még rá is markolt.Mit ne mondjak, utána mindenki meg akarta tenni ugyanezt, csak, hogy az én véremet szívja azzal, hogy a fenekem közkívánatra tette. Ezzel nem is lenne gond, ha engedélyemet adnám hozzá. - Napokig ott volt a kéznyomod a hátsómon. Megszégyenítettél, hogy könnyelműnek mutattál be, és elrohantál mielőtt felpofozhattalak volna - húzom ki magam, de aztán végignézek rajta, és egy hirtelen mozdulattal lekapom a törülközőt derekáról, majd hátrébb lépkedek. - Neked hogy esne, ha egy lány így szégyenítene meg? - hogy nem tudna innen kilépni, csak meztelenül. - Azt szeretnéd, hogy mindenki azt hinné, téged még a kis olvasóklubos, szemüveges, kancsalfogú Anna is megkaphat? Hogy annyira lejjebb adnál? - vonom fel szemöldökeim kérdőn, miközben pimasz vigyor terül el arcomon.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 2:27 pm

what the heck?!
351 - zene - lesz ez jobb is, ígérem:o

Onyx látványa számomra meglepő, nem szokták csak úgy beengedni ide a lányokat, általában csak ha valakivel vannak, mert annak szex a vége, ő viszont, egyedül jött, ide be, legalábbis egyedül jött, így nem teljesen értem a dolgot. De hát beengedték, és ahogy látom a ruháim vannak nála. Most vagy nem akarja, hogy felöltözzek, vagy nem tudom mit akar vele, de az okok sem lehetnek sokan. Vagy elakarja vinni, hogy nekem ne legyen miben kimenni, vagy csak szimplán nem akarja, hogy felöltözzek. Valahogy nem a másodikra asszociálok sajnos, és ez nem hangzik túl jól.
- Revansot? Mármint miért? - persze pontosan tudom, hogy miért akar revansot venni tőlem, rácsaptam a fenekére, és azt hallgattam hetekig, hogy nyoma maradt és fáj neki. Utálom magam, hogy megtettem, főleg, hogy nem azért csináltam mert akartam. Elvesztettem egy fogadást, és az volt a vége, hogy rá kell csapnom, az elsőnek mellettem elhaladó lány, vagy épp srác seggére. Pont Onyx ment el mellettem, én pedig megtettem, de ha nem tettem volna meg vele, akkor a professzor seggén kellett volna csattannia a kezemnek, ami valljuk be rosszabb. - Sajnálom, nem terveztem akkorára, és nem is megszégyenítésnek szántam, nem tudom miért vették annak - nem annak szántam, vagyis, én magam fel sem fogtam, hogy ez megsérthet bármit, az önérzetén kívül, hiszen mégiscsak a személyes terébe tapostam bele.
Lerántja a törölközőmet, én pedig csak nagyokat pislogok, de nem takarom el magamat, nem szégyellem amim van, csak kissé meglep, hogy ennyire be akar menni a dologba. - Nem tudom mi bajod van vele, nem olyan rossz nő, csak nem feküdne le velem, én meg nem erőltetem rá - nem tudom mit gondol rólam, de én nem vagyok olyan, hogy azt is megdugom, aki nem akarja. Mindig megmondom, hogy nem akarok semmit, minden partnerem tudja, nem hitegetek senkit sem. - Hidd el, nem önszántamból csaptam rá a hátsódra, hiába szép, meg jó, nem akartam, csak elvesztettem egy fogadást. Dönthettem, hogy vagy a te hátsód, vagy a tanáré - tudnia kell, hogy nem pont ő lett kipécézve általam, hanem egyszerűen ez így sikerült, hiába nem így akartam, így lett, és bánom, de tényleg.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 3:22 pm


cameron&&onyx

Nem tudom miért tette, de lehet nem is kellene tudnom. Nincs olyan ok, amiért egy lány ezt érdemli, hogy egy személyes terét nyilvánosan megszégyenítsék. Ráadásul ezzel azt jelezte, hogy bárki megfogdoshat, mert úgyse csattan a pofon. Pedig égett volna az arca, ha éppen nem lett volna túl messze már akkor, mikor kapcsoltam, hogy mit is tett. Mérhetetlen dühöt éreztem, és elég sokat panaszkodtam mindenkinek erről, elvégre én nem tűröm el ezt csak úgy. Engem vagy kezeljenek úgy, mint az egyetem egyik királynőjét, vagy sehogy.
- Egy nő személyes terébe nem lépünk be! Ráadásul nem úgy, ahogy te, hogy bántalmazásnak minősüljön! Ez megszégyenítés és testi sértés! Mi lesz a következő? - bele sem merek gondolni, hogy mire képesek abban a házban, ha a mi házunk tagjainak megsértéséről van szó és lejáratásáról. De jelenleg a házunkban rengeteg erős, független nő van, aki nem hagyja szó nélkül. Köztük én is.
Aztán jött az, hogy a könyvklubos Anna nem is olyan rossz nő. Nem, tényleg nem, minimum három pohár vodka után egészen elmegy. De nem csodálom, hogy nem akar vele lefeküdni, azért intelligens, és nem rohan egy ilyen vadparaszt karjaiba rögtön.
- Csodálod, hogy nem akar veled lefeküdni? Azért van egy agyi szintje - ami nem engedné, hogy egy igazi nőcsábász fasz kegyeibe menjen. Mert azért, akárhogy nézzük, nemi betegségeket is terjeszthet ez az ember, mert végigment már szinte mindenkin. Ezért nem is akarnám őt, mert nincs kihívás benne, hiába néz ki jól, szemügyre is venném szívesen, de már csak azért sem. Nehogy imponáljak neki. - Aha, szóval elvesztettél egy fogadást - erre még idegesebb vagyok, mivel egy rohadt fogadás tétje voltam, ami még jobban felnyomja bennem a pumpát. - Szóval, ha legközelebb az a tétje, hogy megujjazol valakit a pad alatt, megteszed, ha ellenkezik is? - fújtatok, de aztán nagyot sóhajtok, hogy lenyugodjak, kell a mély levegő, majd ledobom a ruháit magam elé. Megemelem az alsóját, majd rávigyorgok, megpörgetve az ujjamon, mintha a legnagyobb díjat szereztem volna meg.
- Megkaphatom? - lehet odaadja, akkor pedig lehet a házunk zászlaja, legalább az is ciki lesz neki, mivel Spongyabobos, ahogy látom.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 5:40 pm

what the heck?!
351 - zene - lesz ez jobb is, ígérem:o

Nem teljesen értem, azt a mérhetetlen haragot, amit egyik pillanatról a másikra generál magában, mintha direkt felstuffolná magát, hogy még rosszabb legyen, és még jobban utáljon. Pedig eddig nem ártottam neki, ez az egyetlen kis dolog volt, nem volt szép, elismerem, és szégyellem is magam miatta, de nem igen volt választási lehetőségem sajnos. Vagy ez, vagy a tanár, és nem hiszem, hogy az olyan könnyen megúsztam volna. Bár nem becsülöm alá őt sem, tudom, hogy bármire képes, azért, hogy a címét, és a nevét megőrizze, amit annyi ideje építget már, és elég szépre is sikeredett, nem tagadom.
- Nem szántam annak, elhiheted, és nem is terveztem akkorának, nem a bántalmazásodat akartam - tudja jól, hogy sosem tettem olyat vele, soha nem ártottam neki eddig. Amit most tettem, azt is sajnálom, nagyon, de tényleg, és hiába nem tettem eddig semmit, most megtettem, és ezzel leromboltam minden korábbit. Pedig eddig nem erőszakoltam rá semmit, nem akartam rámászni sem, semmi ilyen, csak beszélgetni próbáltam, mint még soha senkivel, aztán tessék, ide jutottunk, de ez igazából az én hibám, tudom.
- Nem csodálom, és valószínűleg nem az agyi szint miatt utasítana vissza, hanem mert nem hiszem, hogy csak szexre vágyna. És látod, nem erőszakolok rá senkire semmit - nem szokásom, de basszus, ezt eddig ő is tudta rólam, most meg ezt kapom, csak nem értem. Csúnya volt amit tettem, tudom, és nem érdemelte, azt is tudom, de azért nem a világot csesztem szét, vagy ilyenek. Egy fogadást elbasztam, nagyon, és szar vége lett, de nem tehetek róla, hogy pont ő volt az aki kiment, és nem más, ha nem ő lett volna, más kapja. .- Hé, azért ilyen ne feltételezz rólam! Tudod te is, hogy nem erőszakolok rá senkire semmit, sosem erőszakoltam, és nem ujjaznék meg senkit a pad alatt sem - nem vagyok ekkora seggfej, de ezt eddig ő is tudta, most nem értem miért gondolja azt, hogy más vagyok. Odacsaptam neki, nem volt szép, tudom, de ettől még nem változtam meg teljesen, csak félreléptem egyszer.
- Ha akarod - vonok vállat, tudom mit akar vele kezdeni, a többi ruhámat viszont felveszem a földről, és felrakom valahova. - Ha akarok, kiaggaszthatod bármire, a nevem is rá írhatod, bármi, amit elég bosszúnak érzel - én csak azt nem akarom, hogy rosszat higgyen bele, rossznak gondoljon engem, nem vagyok én annyira rossz ember.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 7:07 pm


cameron&&onyx

A női test nem egy játékszer, és ami a fontosabb, egyetlen egyet sem uralhat egy férfi. Nem is értem a feltételezését, hogy csak úgy játéknak fogom felfogni azt, hogy a privát szférámat porba tiporja. Az pedig a legkevésbé sem mozgat meg, hogy miért tette, a lényeg, hogy meglépte ezt. Ezt pedig nem fogom hagyni. Nem vagyok az a fajta, akit bárki letaperolhat egy előadás közepén. Meg úgy ámblok, sehol sem. Ez az én fenekem, az engedélyem nélkül senki nem érhet hozzá, nemhogy bánthatja.
- Mégis az sikerült! - tök mindegy mit akart kihozni, a végeredmény a lényeg. Az pedig elég csúnya volt napokig, sőt, még most is ott van a keze halvány nyoma. De nem fájna, ha például olyan helyzetben történt volna, amit én is akartam volna. De nem, a legkevésbé sem. - Ez olyan, mintha az erkély korlátján ülök. Kicsit meg akarsz lökni, és kiesek az erkélyről. Majd a kórházban szabadkozol, hogy te csak meg akartál billenteni? És ha a csapásra elesek, beverem a fejem? Szerinted nekem van időm arra, hogy kórházba járkáljak? Nem egy senki vagyok, hanem Onyx Rosemund, Európa talán egyik legfontosabb és legtehetősebb örököse - fényezem kicsit a nevem, csakhogy emlékeztessem is arra, hogy kivel áll szemben. Egyáltalán nem kell nélkülöznöm, de ezért megdolgozom, tanulok és üzletelek egyben, hogy menjen majd a szállodavezetés és építtetés gond nélkül a diploma után.
- Aki szexre vágyik sem hozzád fordulna. Bár, mit ne mondjak, elég szép lehetsz mereven, de mégis. Gusztustalanabb vagy, mint a társaid! - pedig én tényleg kedveltem, erre ezt tette. Nem egy nagy dolog, de velem senki, de senki nem bánhat így bosszú nélkül. A ruháit mégis ledobtam, mert feladtam, úgysem érdekelné, mivel a fiúk házában vagyunk, nem egy lányterületen. Hiába lenne jó fogás az igazgatóságnak, hogy ő meztelenül zavarja a népet, annyira nem vetemedek el. Csak vésse az eszébe, hogy vele nem bánhat így. - Azt mondod nem vagy erőszakos, engem mégis megütöttél. Csak én érdemlek ilyet? Végül is, a gyengébbik nemet könnyű bántani, mi? Férfinak érzed magad? - förmedek rá, erősen grimaszolva, és kicsit elő is jött a feminista énem, ami azt sikoltozná a fejére legszívesebben, hogy egy hímsoviniszta nőgyűlölő.
- Fel fogom használni, ne aggódj - majd lesz mire, még kitalálom hova aggasszam ki, ahol mindenki látja és jót fog rajta nevetni. - Tudod, úgy tűnik teljesen félreismertelek. Innentől felmondom az együtt ebédeléseket és azt is, hogy megvárlak edzés után. Innentől pedig a táncóráimat sem nézheted - pöffeszkedek, minden kapcsolatot megszakítva vele. - Úgy legalább leszállsz rólam.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 7:47 pm

what the heck?!
527 - zene - lesz ez jobb is, ígérem:o

- Tudom - hajtom le a fejemet, nem teszi már jóvá ezt semmi, nem vagyok hülye, nagyon jól tudom, hogy a végeredmény a fontos, az pedig szarul jött ki, hiába nem terveztem annak. Nem is értem miért maradt meg olyan erősen a kéznyomom, amikor másnak baszok oda nem látszik, ha nagyobbat sem. Valószínűleg vagy vékony a bőre, vagy túl feszes a feneke, és azt hiszem a második az oka, ha nem csaptam volna nagyot, lehet ennyire meg se érzi. Azt kellett volna, de fontos volt, hogy észrevegye, úgy igazán. - Hé Onyx Rosemund, Európa talán egyik legfontosabb és legtehetősebb örököse, akkor most nagyon figyelj rám. Engem nem érdekel ki vagy, vagy ki leszel, vagy ki voltál. Életveszélybe nem sodortalak volna, nem löknélek ki erkélyekről, mert csak megbillenteni akarlak, ostoba, és teljesen idióta nem vagyok. Ha pedig estél voltna attól, hogy rácsapok a seggedre, gondolod, hagytam volna, hogy eltanyálj? Nem, megfogtalak volna, mert mint mondtam, nem megölni, vagy életveszélybe sodorni próbáltalak - sosem érdekel az emberek származása, lehet az Angol király gyereke is, nem fogom felsőbbségesen kezelni, csak azért, mert ő azt akarja, hogy ki legyen nyalva a picsája. Valószínű neki nem ez a fontos, mármint, én nem úgy ismertem meg, mint aki várja a sült galambot a semmire, ő tesz azért, amit akar, de akkor ne viselkedjen így, mert ez rohadtul nem okés, és nekem nem is tetszik.
- Gusztustalanabb, mert megtettem, amit ők kitaláltak? Nem az én fejemből pattant ki az ötlet, csak az eszköz voltam a megvalósításra. Akkor miért CSAK velem van a bajod? - csak velem, mintha én lettem volna a kitervelő, a végrehajtó, a Sátán, és a krampusz is egyszerre, és minden rosszról én tehetek,pedig csak egy ballépésem volt, egyetlen egy, mióta ismer, és ezt kapom. Nem értem hirtelen mi baja lett velem, és miért kapom ezt, ha az én seggemre csapnak, még poénból ki is tolom, hogy még. Értem, hogy sérti a becsületét, tényleg, de lehet ez egy kicsit sok.
- Nem, nem érzem magam férfinak amiatt, hogy a seggedre csaptam, ennek ehhez semmi köze sem volt. Ha nem te jössz le, azon a kurva lépcsőn, akkor nem rád csaptam volna. Ezt meg se hallod? Ha egy srác jön le, annak is odacsaptam volna. Ez nem a nemed miatt volt, nem a megszégyenítésért - nem fogja fel amit én mondok, csak azt szajkózza, amit ő akar, nem vesz észre mást, hiába mondom neki.
- Ezen nem aggódtam, biztos voltam abban, hogy tudsz majd mit kezdeni vele - kicsit rosszul esik ez az egész, nem az, hogy kiakarja rakni, ha jobb a lelkének tegye, ez az egész nem esik jól. - Ezt most úgy mondod, mintha csak a tánc miatt akarnék veled ebédelni, vagy amiatt örülnék annak, ha edzés után megvársz. De ha te úgy hiszed, hogy ennyi számomra az egész... Akkor azt hiszem tényleg nem kellene beszélnünk többet - nem értem miért érzem megsértve magamat, de ez látszik is rajtam, ahogy a cuccaimat elkezdem magamra rángani. - Azt hiszem én is félreismertelek, pedig már megkedveltelek - húzom fel a nadrágomat, majd a felsőmet is felveszem, hogy magamra vegyem. Nem hittem, hogy ilyen, én nem ilyennek ismertem meg, aztán tessék, arcul csak a valóság.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-03, 9:56 pm


cameron&&onyx

Nem tetszik, ahogy beszél velem, egyáltalán nem.
Csak még idegesebb leszek, hogy szinte már a nevem és a származásom is becsmérli, pedig én nem csak beleszülettem és élek a jóban, én ugyanúgy alakítom és foglalkozom vele. Üzletelek mindenféle emberrel, egy hotel miattam épülhetett meg, így nem csak kihasználom a családom hírét, én magam vagyok a családom hírének egy része. Ezt pedig ő nem becsmérelheti.
- Honnan veszed a bátorságot, hogy így beszélj velem? - ridegen próbálom kezelni a helyzetet, de nem megy, épphogy nem robbanok fel. De valójában tudom, hogy én magamat idegesítem fel, de szerintem ez teljesen jogos. Mármint, őt próbálom, de őt nem érdekli semmi azonkívül, hogy ő ártatlan. Én pedig ezen leszek rohadt ideges.
- Mert te csináltad meg, Cameron! És nem lett volna semmi, ha vársz egy másik emberig. Te ismersz, te tudtad pontosan én mennyire utálom ezt! Vagy, ha beavatsz, akkor direkt elmentem volna melletted, és nem lenne ez - tudja, hogy szólhatott volna, de nem tette, én pedig rossz néven vettem, utána nem is kért bocsánatot, semmit, oda sem jött hozzám, került, hát mire gondoljak? - De nem érdekel, akkor ne érezd magad férfinek. Nekem tök mindegy már. Nem kell ez a szarod sem - vágom hozzá az alsóját, én ezt nem vagyok köteles elviselni, meg semmi. Csak magam alatt vágom a fát, ahogy észreveszem, de hát ez van, nem tudok mit csinálni.
- Így igaz, nekünk nincs miért beszélnünk többet - adok igazat neki, de a dühöm átfordult valami másba, nem tudom mibe. Eszembe jutott minden, hogy a családom szétesik, és rohadt nagy szarban vagyok én is, nem tudom miért okoznak nekem ismeretlenbe nagyobb gondokat. Labilissá váltam érzelmileg, így csak megsemmisülve állok, hallgatva azt, hogy félreismert engem. Talán tényleg úgy van.
Elindulok kifelé, de inkább befordulok az egyik szekrénysorba, majd leülök a padra, és térdeimre támaszkodva fogom a fejem, visszatartva a kelletlen és felesleges könnyeimet. Teljesen olyannak fogok tűnni, mint aki sajnáltatja magát, ezért nem fakadok sírva, mert nem szabad.  Főleg nem előtte, de szerintem nem is érdekelné. Ebből is viccet csinálhatna.
De aztán megjelennek a könnyek, és nem is mennek vissza, csak ki, végig arcomon, majd az ölembe, vagy a földre.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-04, 10:32 am

what the heck?!
442 - zene - ha hibás, bocsi, telefonról írtam:o

Nem tudom mit gondol, úg, beszél velem, mintha a seggéből rántott volna ki, dobálózik itt azzal, hogy ki ő, és honnan jött, és mit csinál. Dobálózzak az érmeimmel én is, és a képébe toljam, hogy mit nyertem eddig, milyen elismeréseim vannak, és még hova juthatok? Nem, az nem én lennék, és ezt ő is nagyon jól tudja, éppen ezért ndm értem, hogy ő miből gondolja, hog, majd ez meghat. Hogy ő kicsoda, ês mit tesz. Tudom, hogy nem csak ül azon, amit kapott az élettől, nagyon jól tudom, de ez így akkor sem mehet, ahogy most csinálja, mert rohadtul nem érdekel, hogy ki. Az igazságtalanság akkor is az, és rajtam ver le mindent, amikor nem csak én voltam.
- Hogy? Mint egy emberrel, aki bárki lehetne? Onnan, hogy nem vag, felsőbbrendűbb, és nem érdekel  hogy mit hiszel magadról. Én sem dobálózom azzal, hogy mit értem el eddig, akkor te sem, ez nem hatalmi harc! - megsértettem és most azt akarja leverni rajtam, ez oké, de ez már nála most nem arról szól. Màr mindennel baja van, szó szerint mindennel, hallom, hogy bármit is mondanék az rossz lenne, ês én lennék a hibás. De tényleg mindenért, ami rohadtul nem tetszik.
- Először is, egy fogadásba nem lehet beavatni senkit, másodszor, nem volt megbeszélve mit kell tennie a vesztesnek, ott és akkor mondták el, amikor megkezdődött az előadás - ha ez nem így lett volna, akkor hamarabb, és más seggére csaotam volna, nem az övére, de egészen mindegy, mert ez már nagyon nem erről szól neki, látom rajta. - Akkor elmondanád, mi bajod van igazából? Mert ez, amit most csinálsz nem azért van, amit tettem! - részben igen, abból indult, az alsómat visszakapom, arcon dob vele, de már nem érdekel, mert felvettem a nadrágomat, és már csak arra akarok rájönni, hogy mi a búbánat baja van.
- Ha így látod jónak - szorítom össze a fogaimat, és kiszűröm a szavakat közötte. Nem tudom miért csinálja ezt, nem tudom mi játszódik le a fejében, de aztán elindul, én pedig magamra veszem a felsőm, alsómat a zsebembe dugdosom, és megindulok kifelé. Ő nem ment ki, én azt hittem kiment, de a padnál meghallom őt, így odamegyek hozzá. Szarom le, hogy mi volt, mégis csak fontos nekem, akármennyire is hisztis.
Leguggolok elé, de nem érek hozzá, nehogy ezt is bántásnak vegye, mert nem annak szánom, csak ez így most rohadtul nem jó. - Mi a baj, miért sírsz? - nem fogja elmondani, valószínűleg, vagy kiviharzik innen, vagy elküld engem a bús büdösbe, hogy hagyjam őt békén. De nem tetszik ez nekem, nem szokott ilyen lenni, igen hisztizik, és csapkod, és felfújja a dolgokat, de ez most más volt.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-04, 11:25 am


cameron&&onyx

Fel tud egy ember robbanni a mérgében? De ha látja, hogy ideges vagyok, miért szítja még a tüzet? És ha már akkora a tűz, nem tudok gombócot csinálni belőle és nekibaszni erőből? Nem valami fair, mivel én magamat idegesítem fel, aztán most már ő is erre megy.
- Mit értél el? Hogy sikeresen szaladgáltál ilyen tök hülye alakú izé után? Tényleg, olyan ügyes vagy! - irónia, de már nem tudom mit tudnék mondani. Elég mélyen belementem ebbe, amennyire nem akartam. Terveim szerint annyi történt volna itt, hogy bemegyek, elhozom a ruháit, ő kimegy meztelenül, leég egy kicsit, utána továbblépünk. De most már minden van itt, csak az eredeti terv nem, mivel a ruháit visszaszolgáltattam, és mindketten idegbeteggé váltunk. Már csak az kéne, hogy a házelnök berontson, hogy miért ordítozunk egymással.
- Kezdesz belezavarodni a hazugságaidba - vagy én kezdek belezavarodni az igazságba. Nem tudom. Én erősen úgy érzem, hogy csak menteni próbálja magát előttem, vagy fogalmam sincs min ügyködik éppen, de korántsem tetszik. - Semmi közöd hozzá, hogy mi a bajom, és mi nem. Jelenleg te vagy a bajom! - legjobb védekezés a támadás, de nem akarom, hogy megtudja, hogy most legkevésbé sem ő a bajom, csupán ő van a helyszínen. Valójában, úgy tűnik teljesen kötekedni jöttem ide, azért, hogy legyen valakin levezetnem a napokban rám gyülemlett feszültségemet. Hozzá pedig még kisebb indokom is volt. Azért egy ismeretlennel random kiabálni nem lenne túl jó.
- Így. Mennyivel jobb életem lesz! - hazugság. Tudom, hogy nem lesz egy kis mértékkel sem jobb attól, hogy Cam most kilép az életemből. Nem okozott semmiféle változást az érzet, hogy most már nem vagyok köteles őt látni és pesztrálni. Eddig sem voltam, mégis megtettem. A kis bűntudatom is megérkezett bekopogtatni, s leordítani a fejem, amiért majdnem megöltem egy kis dolog miatt. De annyira nem kicsi, nekem pedig szükségem volt egy alibi-feszültséglevezetőre.
A megkönnyebbülés mégsem jött semmiféle formában, csupán égette a gombóc a torkomat, és a gyülemlő könnyek szememet. Úgy éreztem, most már tényleg nem tudnék megszólalni sem, de teljes ridegséggel átvágni a Winster házon sem, egészen a Lovellig. Így megállapodtam egy kis padon, ahol gondoltam én, senki sem fog megzavarni. Elvégre estig csak nem jönnek zuhanyozni, Cam pedig elsétál majd mellettem. Mégsem így történt. És nem tudtam melyik késztet most sírásra, az, hogy rájöttem mennyire szétesek, vagy az a gondolat mennyire szánalmasan festhetek.
- Semmi baj nincs - sziszegem szavaimat, de nem azért, mert ideges vagyok, csupán nehéz beszélnem is érthetően. Megtörlöm szemeim, hátha így nem látja meg, hogy pár kósza könnycsepp végigszaladt arcomon. - Csak érzékeny vagyok mostanában - hárítani próbálom, majd lehajtom a fejem újra, és tehetetlenségemben piszkálni kezdem a harisnyám, amin a körmöm hatására felszalad az anyag. - Remek - sóhajtok nagyot. - Bocs, hogy így viselkedtem. De tartom az ígéretem, és ilyen többet nem fordul elő, szóval megyek - dobtam el a büszkeségem legminimálisabb részét, hogy a bocsánatkérés valamilyen formáját mutassam. De még nem tudtam felállni, kellett ahhoz egy kis erő.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-04, 1:49 pm

what the heck?!
passz - zene - <3

Szemeimet forgatom szavaira, nem hiszem el, hogy már csak az irónia megy neki, más nem megy neki. Nem tudom miért bassza fel magát ennyire ezen, nem tudom mi a baja, mármint, értem én, rossz volt, tudom, és ténylegesen is sajnálom, ezt ő is tudja, hogy nagyon sajnálom, de valami mégsem olyan jó. - Tényleg? Ennyi? Megnézném egyszer te, hogy csinálod ezt, vagy hogy tudsz a ringben helytállni. Akkor mond ezt - nem tudná úgy megcsinálni, és ezért sem értem, hogy most miért szól le engem, amikor nem ártottam neki jelenleg. Mégis ő neki most nem jó valami, és mintha minden szívfájdalmát éppen rám akarná verni, még azt is, amiről nem tudok, és valószínűleg nem is fogok tudni róla. Nem tudom mit akart itt, de valószínűleg nagyon nem üvölteni, és rám hárítani, még akár egy gyilkosságot is, mert most én vagyok a világ szemete és rossza.
- Nem, én tudom jól, hogy eddig mit mondtam, és azt is, hogy nem említettem, hogy mikor mondták el a feladatomat, és az ott volt akkor, időm nem lett volna megbeszélni veled. Tudom jól, hogyha szóltam volna, nem lett volna baj, de nem tudtam - nem volt rá esélyem, pedig szólni akartam, elhiheti, tudnia kellene, hogy szóltam volna. Nem hiszem el, hogy egy kis dolog, ennyire megváltoztatná az egész véleményét rólam, amikor ismer, legalábbis, eddig ismert... - Így próbáljon segíteni neked az ember, még mikor hisztizel akkor is! - én próbáltam beszélni vele, és nem erről, hanem arról ami a baja, de csak hárít, és ennyi, nem segít, nem mondja el mi van, semmi. Tudom, hogy nem ismer igazán, nagyon jól tudom, de ez nem fair akkor sem szerintem.
- Remélem tényleg jobb lesz - nincs szarkazmus, vagy ellentmondás a hangomban, tényleg szeretném, ha neki ezzel jobb lenne, azzal, hogy engem kiír belőle. Nem tudom mi történik vele, hogy mi lett a baj, mi változott meg ennyire, nem csak kettőnk között, hanem benne is. Szívesen fognám arra, hogy menstruál, de az nem lenne helytálló, lehet, tényleg arról van szó, olyankor is hisztizik, de nem, ez több, ez másabb. Nem hiszem, hogy tényleg én okoztam volna ekkora felfordulást az életében, tényleg én tettem volna tönkre szinte mindent, mert nem lehet, az így nem lehet, nagyon nem. De ha ezt szeretné, legyen, én meg majd összeszedem magam valahogy, még nem tudom hogyan, de összeszedem magamat. Mármint, nem ismerjük egymást annyi ideje, nem is jelentünk egymásnak semmit, de mégis annyira megszoktam, hogy együtt eszünk, hogy edzés után megvár, és nem vagyok mindig társ nélkül. Mert vele lehetett beszélgetni, erre tessék.
Tovább akartam menni, nem akartam megállni egészen a szobámig, de nem sikerült, mert ő sem ment el. Azt hittem igen, de nem, nem tette meg, így pedig én sem tudom itt hagyni, hiába akarhatja azt. Persze őrlődök egy kicsit, de mégsem lépek le, maradok mellette, és inkább megpróbálok vele normális emberi módon beszélni.
- Látom, hogy nincs... Nézd, tudom, hogy nem vagyok senki sem neked, és legszívesebben elküldenél, mert elég pofátlan vagyok, de, nem jó így látni téged, látom, hogy baj van, és lehet nem tudok segíteni, de meghallgathatlak. Nem foglak kiröhögni, nem mondom el senkinek, és nem hozom fel többet - tudhatná, hogy én nem beszélnék erről senkinek, soha nem tenném, ha tudom, hogy ez neki fontos, akkor csendben leszek, csak meghallgatom. Ha a véleményem, vagy a tanácsom nem is érdekli, nem mondom el neki. - Elhiszem, de biztos van oka - kell lennie, mindig van oka az ilyeneknek, de kiszakítja a harisnyáját is, annyira nem figyeli. - Ne menj... Nekem is bocsánatot kell kérnem, túlreagáltam, sajnálom. De így nem mehetsz el, én nem ítélkezem, ők lehet - mutatok ki, ha így kimegy, félő, hogy mások megszólják miatta. - De ha mégis kimennél, fogd rám, hogy bántotta a szemed a látványom, és azért könnyeztél be - dobom be mentő ötletként, csak remélem, hogy elérek vele valamit.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-08, 12:48 pm


cameron&&onyx

- Majd egyszer lesz rá alkalmad! - főleg, ha nagyon sokáig idegesít, akkor ring sem kell, és megverem, mindenféle megbánás nélkül. De ha elvileg kedvelt, és látja, hogy majd felrobbanok a méregtől, miért hergel még? Oké, én is felidegesíthettem, de nekem logikus, hogy egy alapból ideges embert nem mérgesítünk tovább, különben lesz nemulass, és valószínűleg ő járna rosszul. Annyira ismerem, hogy nem ütne meg, de én ütök.
- De ki az az idióta, aki bevállalja, hogyha bukik, nem tudja mit kap feladatnak?
-
csapom homlokon magam, hihetetlen hogyan lehet valaki ennyire felelőtlen.
És ha például egy lelkileg eleve erősen sérült lány kapta volna ezt? Hogy rácsapnak, maradandóan, és kinevetik? Szegény életére ez milyen befolyással hatna? Amúgy is, senkinek sincs joga, egy férfinek sem hozzányúlni egy lányhoz akarata ellenére, tök mindegy mi vagy ki késztette rá. Mert egy akkora seggrebaszás kicsit sem véletlen műve. - Nem hisztizek! - kiabáltam rá kicsit hisztérikusan. Tényleg hisztizek? Nem érdekel, jelenleg semmi. - Én csak nem fogom csendben tűrni! És ha valakinek ezzel teljesen romba döntötted volna az önbizalmát, mit csinálsz? Odabököd neki is, hogy bocs? - nem tudom miért ragozom továbbra is, úgy tűnik a mogyorónyi agyához nem jut el, akármit is mondok. Vagy eljut, és már az a célja, hogy engem idegesítsen.
- Így lesz! Olyan vagy, mint a többi, a farkad az agyad - ezt még odavakkantom neki, ha már itt vagyok, lúd legyen kövér alapon, kimondtam. Ne csak én érezzem magam megsemmisítve, amiért megalázva éreztem magam sokáig, aztán ettől is, mert ennyi sikerélményem sem lehetett. Így is eléggé megaláz a magánéletemben az, hogy a pénzügyeinkért lefekszem valakivel. De ez túl sok, még nekem is. Lehet én voltam az a rohadtul sérült lány lelkiekben, akiről beszéltem ismeretlenben. Nekem ez nem hiányzott, sem amit csinált, sem ez a veszekedés. Gondoltam, majd megkönnyebbülök ezáltal és nem lesz probléma, utána ez történt. Nem akartam veszekedni, mégsem álltam le.
Nem is tudtam visszafogni könnyeimet, és persze, hogy ezt ő is meglátta, majd természetesen kérdezgetni kezd. Miért nem lehet olyan, mint a többi Winsteres, hogy meglátja és továbbsétál? Most az egyszer miért nem olyan, mint a többiek?
Miért próbál így a bizalmamba férkőzni?
- Minek akarod tudni? Azért, hogy még egy jót nevethess rajtam? - már nem sértett és mérges a hangom, hanem lelkileg fáradt és szomorú, mert nem akarom, hogy bántson bárki is, a családom épp eleget tesz érte. - Nem megyek el így úgysem - ingatom meg fejem, majd tovább szakítok a harisnyámon. Nem hibáztatnám, ha el akarna menni ezek után, jó sokáig csendben is vagyok, mert nem tudom mit mondjak.
- Megutáltak a testvéreim, a szüleim pedig válnak - jelentem ki halkan, de a teremben akkora nagy csend volt, hogy nem lehetett nem meghallani ezt a jelentéktelennek tűnő információt. De ha a család a legfontosabb neked, nagyon fáj, ha szétesik. - Polly barátja miatt... részben - nyelek nagyot, elvégre a legjobb barátnőm kényszerszerelme testvérével csalta meg apu anyut.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-08, 1:27 pm

what the heck?!
565 - zene - <3

- Alig várom - forgatom szemeimet megint csak, annyira nem értem mi baja van, mert ez nem erről szól, hiába mondja nekem, hogy de, velem van a világon a legnagyobb baja, és minden problémája ennél kisebb. Mondjuk ismer, biztos vagyok abban, hogy tudja, hogy sosem bántanám, vagy legalábbis nem ütném meg, úgy, ahogy a ringben bárki mást. És nem becsülöm alá, biztos vagyok abban, hogy tudna úgy ütni, hogy fájjon, és nem alsóbb, kényesebb területekre gondolok, Nem egy gyenge lány, ezt eddig is tudtam róla, szóval ezzel nincs gond, csak nem értem mist mi van vele, egyáltalán nem.
- Én! Itt állok előtted, és mondom, hogy nem beszéltük meg, mit kap a vesztes, ha tudom lehet bele se megyek - a mondat második felét már szinte mormogom az orrom alatt, nem hittem volna, hogy olyan nagy dolog ez, de ha tudom, hogy mit vált ki bizonyos emberekből nem teszem meg, hanem inkább viselem a következményeket, és a tanár büntetését. Még az is jobb lett volna, mint ez, de tényleg. Vicc, hogy ennyire felhúzta magát, én meg megpróbáltam rohadtul nyugodtan kezelni az elején, de azért mindennek van határa. - De igen, hisztizel most! - pontosan azt teszi, de ezt szerintem ő is érzi. - Mit szeretnél? Alázkodjak meg nyilvánosan? Attól jobb lenne neked? Megteszem, csak mond el mitől lenne most jobb neked - nagyon nem tudom mi baja van, de ezt rajtam veri le, és zavar, főleg, hogy nem tudom miért. Most sem teszek ellene semmit, még a ruháim sem akartam visszalopni, értetlenül állok ehhez az egészhez, ő pedig csak mondja, és mondja a saját igazát.
- Lehet, de nálad, még nem használtam a farkam - pedig basszus jó nő, nem tagadom, hogy az, mégsem tettem soha arra még utalást, sem, nem rángattam be olyan helyekre, ahol ketten lehetnénk csak, és nem is próbáltam rámászni. Bulikon sem, együtt táncoltunk, oké, de nem akartam elrángatni egy sötét szobába, hiába olyan szép. Talán pont a hisztijei miatt nem tettem meg, nem tudom, de az biztos, hogy ebből most kicsit elegem van.
Mégsem megyek el, amikor látom, hogy mennyire kikészül. Nem tudom mi baja, így oda is megyek hozzá, hogy megtudakoljam, de nem számítok arra, hogy elmondja, vagy úgy áll hozzám, mintha nem akarnám bántani, és persze ezt meg is kapom.
- Nem akarok nevetni rajtad, de így sem szeretnélek látni, segíteni szeretnék, de ha nem hagyod, nem tudok - lehet amúgy sem tudok segíteni neki, de két vállat, és fület fel tudok neki ajánlani, jó hallgatóság vagyok, ha kell, és az én vállamon kisírhatja magát, ha szeretné. Én nem mondom vissza senkinek, nem hagynám, hogy ezzel bárki is visszaéljen. - Rendben, akkor én sem - ezt eldöntöttem, így el is ülök mellette a padon, de nem teszek semmit, csak csendben várok. Rá, arra, hogy mondjon valamit.
- Miért? Mi történt? - sosem beszélt igazán a családjáról, és nem is tudom, hogy erre mit kellene mondanom, az én családom mindig is túlságosan tökéletes volt, így semmiféle szeretetben nem szenvedtem hiányt sohasem, de az, hogy nála gondok vannak nem tetszik. - Nagyon sajnálom, nem lehet most könnyű neked. Ha... Ha esetleg szeretnél beszélni róla én itt vagyok. Nem kell most, nem is muszáj, csak tudod hol találsz, ha esetleg kellenék - nem, nem fogom most itt hagyni, még óvatosan meg is simítom a hátát, hogy tudja nem megyek el, ha szeretné beszélhetünk most, ha nem, akkor bármikor a rendelkezésére állok, csak szólnia kell.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-08, 3:12 pm


cameron&&onyx

- Jobb is, hogy nem használtad! - ezt még odakiáltom, mert nem, nem akarok tőle semmit. Voltak kósza gondolataim, fantáziálásaim, hogy milyen lenne, ha a következő bulin egymásnak esnénk, és meg sem állnánk a nyögésekig, de sosem léptem. Ő sem, és én sem, mert nem akartuk eléggé, hiába lenne jó és szép. Ezek után meg még jónak és szépnek sem gondolnám.
Már rég átfordult a dühöm és minden haragom valami sötétebb és intenzívebb érzésbe, ami sokkal inkább sírásba kerget, mint eszeveszett kiabálásba, amitől zeng az egész zuhanyzó.
Inkább szaggatom a harisnyám és kiadom magamból, mint fancsali és sírásra készült ábrázattal végigmenjek a fiúházon, egészen át a sajátomig, ahol tuti elkapnak, hogy mi a bajom és ki ártott nekem. Persze, bízom a háztársakban, de nem tudom hogyan tálaljam nekik a helyzetet, így hát nem tettem, ameddig nem vagyok rákényszerülve. Szégyellem, hogy a híres neves család széthullott ahogy volt, és nem reklámozom feleslegesen. Nincs okom büszkének lenni rá, maximum arra, hogy ezáltal résztulajdonos vagyok.
A próbálkozása pedig valamilyen szinten megmelengeti a kihűlt szívem, hiába gerjedtem éktelen haragra az előbb, pont az ő irányába. Emiatt pont nem hittem volna, hogy ő fog itt ülni mellettem, miközben próbálja kiszedni belőlem a problémám, amihez tulajdonképpen semmi köze. Semmi közünk egymáshoz azonkívül, hogy sokszor vagyunk együtt, mert eddig jól éreztük magunkat egymás társaságában. Ettől nem lesz barátság valami, maximum egy fiúhaver, akivel elvagyok, ha kell, de nem hiányozna.
Mégis kiböktem, a válasza pedig meglep, pedig biztos voltam benne, hogy nevetség tárgya leszek amiatt, hogy ez így megvisel. Pedig minden amiben hittem, az a családom volt, erre elragadta tőlem az élet, és az, hogy apa nem tudja a farkát a nadrágjában, felhúzott sliccel tartani.
- Csak... - csuklik el egy pillanatra a hangom. - Apa megcsalta anyát, emiatt válnak, és csak én kaptam tulajdonjogot a hotellánchoz, amiért haragszanak rám a testvéreim, hogy tuti én beszéltem apát arra, hogy ők ne kapjanak - amit sosem értettem honnan szednek, elvégre én pont amellett kampányoltam, hogy ők is kapjanak.
A simogatása olyannyira megnyugtat, hogy többet szeretnék, így felé fordulva vállára hajtom fejem, lengén átkarolva, de egy kis ölelést összehozok belőle. Így lassan az ölébe is átmászom, hogy ott keressek vigaszt, ha nem küld el.
- Ne haragudj, amiért így kikeltem magamból. Fontos vagy nekem - ölelem szorosabban, tényleg fontos nekem egy bizonyos szinten, így nem dobnám el csak úgy, főleg, mielőtt kialakulhatna valami. Ezt tudnia kellett, hogy nem utálom, csak ingerlékeny vagyok.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-08, 3:32 pm

what the heck?!
passz - zene - <3

Nem reagálok szavaira, jobb, ha nem teszem, mármint, akartam, nem hazudok, se neki nem hazudnék, se magamnak, pedig utána kiabálhatnék 'Nem is akartam' vagy 'Még az a szerencse, hogy nem vagy az esetem' vagy ilyenek. De az hazugság lenne, azt pedig nem szeretném, mert biztosan tudja jól ő is, hogy ez nem igaz. Nem tettem semmit, de akaratlanul is eljátszottam már azzal a gondolattal, hogy mi lenne ha... Mégsem történt meg az a ha, mert nála nem a farkam vezet. Tudom, hogy nála az nem imponál annyira, hogy gyere másszunk be egy sötét lyukba, és élvezzük ki egymás társaságát, éppen ezért eszembe nem jutott soha. Jó lett volna, de nem. Most meg még annak a jónak is vége, ami eddig nagyon jó volt.
Az ő társasága mindig is jól esett nekem, mindig is szerettem, hogy mellettem volt az edzések után, ahogy én is a táncpróbák után, olykor együtt ebédeltünk. Ez mind más volt, mint bárkivel, és most elbasztam egy számomra ártatlannak tűnő csínnyel, hiába nem volt az mégsem olyan ártatlan. Én pasiból vagyok, nem teljesen fogom fel, hogy neki ebben mi olyan rossz, azon kívül, hogy engedély nélkül tettem, és illetlen is volt. Én csak ezt értem, mert amit ő mond, az olyan, mintha bele akarná magyarázni.
Mégsem tudok elmenni mellette úgy, hogy tudom, hogy baj van, hogy nem én vagyok a legnagyobb baj, hanem valami más, ami talán mindennek az alapja volt, és én húztam ki az utolsó gyufát azzal amit tettem. Barátok vagyunk, én legalábbis a barátomnak tartom, mégsem tudok róla semmit, arról, hogy jelenleg milyen az élete, vagy milyen éppen milyen nem. Nem tudok róla semmit, hiába szeretnék, mert ő nem avat be, amit értek, nem ismerjük egymást annyira, de ha nem is engedi, soha nem is fogjuk igazán megismerni egymást, és nem lehetünk igazán barátok.
- Basszus... ez kissé patthelyzet. Nem tudod valahogy megosztani velük, vagy bármi? Hátha akkor nem éreznék rosszul magukat. De csak nem utálnak, azért az elég erős dolog - nem hiszem, hogy a testvérek képesek utálni egymást, lehet, hogy nem kedvelik a másikat, haragszanak egymásra, de az utálat nagyon csúnya szó, csak nem arról van szó.
Egy picit figyelem a helyezkedését, és mikor átkarol megtenném én is, de valahogy az ölembe kerül, amire még a levegő is bent akad, nem merem elmondani, hoyg ez most meglepett, de lehet észre is vehető rajtam. De nem lököm el, ezsem ágában sincs, sőt, magamhoz ölelem, hátha kicsit meg tudom ezzel nyugtatni.
- Nem haragszom, így már értem, hogy miért akadtál ki annyira - teljesen érthető, és tudtam, hogy nem velem van a baj, ismerem már anyira, hogy tudjam ilyenen nem akad ki annyira. - Nekem is fontos vagy, éppen ezért, tényleg nagyon sajnálom, amit tettem, komolyan mondom - nem akartam nagyot csapni, ennyire főleg nem, és már bánok mindent. Utálom, hogy ezt tettem, magamat is, pedig azt hittem ilyet nem lehet.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-09, 12:26 pm


cameron&&onyx

Akármennyire indult szarul az egész, csak egy csínynek gondoltam a ruhalopást, ami neki megszégyenítőnek számíthat. Ahogy ő is csínynek gondolta a tettét, az nekem szégyen volt. Egy olyan dolog, amire nem tudom más ember hogyan reagálna, de nem vagyok egy buta picsa, hogy ez pozitív hatást váltson ki belőlem. Persze, vannak olyanok, akik visszavihogtak volna, de nem. Én fel akartam pofozni, amiért így kezelt. Nem volt vicces, nekem legalábbis nem.
Most mégis a problémáimról beszélek neki, ölében ülök, és úgy bújok hozzá,
mintha minden megnyugvást és oltalmat ő tudna nekem megadni. Pedig valójában csak egy vállat tudott nekem nyújtani, amin kiélhetem minden sírásvágyam, ez pedig mégsem volt elég. Haza akartam menni, de nem igazán volt már az a ház az otthonom. Akkor hova mehetnék? Sehol sincs igazán helyem.
- Felejtsük el amit tettél - mondom végül, pedig én hoztam folyamatosan fel, hogy mekkora szemétség volt és mennyire utálom érte. Nem tudom, hogy hogyan és miképp reagáltam volna erre, ha nem lenne ekkora zűrzavar enélkül is. Talán kicsit gördülékenyebb lettem volna én is. - Köszönöm, hogy meghallgattál. Senkinek sem mondtam még el... - kivéve Polly-nak, ő tud róla, egy kisebb részletről. - Úgy szégyellem. Minden hétvégén itt maradok a házban, mert nincs hova mennem, amíg mindenki otthon örömködik a családdal - dörgölöm meg kicsit szemeimet, majd vállára hajtva fejem nézem a messzebb lévő padlót, mert az ad kényelmes rálátást. - Mindegy, nem panaszkodom - úgysem érti meg senki mi megy át ilyenkor egy ember fejében. Minden személy más, én nehezen viselem, ennyi, és ingerlékenyebb vagyok.
- Ráérsz a hétvégén? - csak mert én igen, és megint nem megyek haza, amiatt van csomó szabadidőm. Unom az egyedül filmezést otthon, meg minden egyebet, amihez nem kell más, csak én. Szeretnék valakivel osztozni abban a kevés jókedvben, amit magamnak okozok a magam elszórakoztatásával.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 112
Motto : Do re mi fa so fucking done with you Titulus : f*ckboy Foglalkozás : tanuló Play by : keneti james fitzgerald apa
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   2017-06-09, 3:58 pm

what the heck?!
passz - zene - <3

Egészen megfordult a helyzet, vagy mondjam inkább azt, hogy kifordult? Az egyik pillanatban még szidalmakat kiabálunk egymásra, a következőben pedig már sír, én pedig lépnék le. Lehet akkor basztam volna el igazán a mi kis barátságunkat vagy mit, ha most itt hagyom egyedül, és nem segítek neki, hiba nem állunk olyan közel egymáshoz. Nem mondhattam azt neki, hogy old meg magad, csinálj amit akarsz. Szó nélkül sem mehettem el, és... Igazából nem is akartam elmenni, itt akartam maradni vele, és megbeszélni ezt az egészet. Nem a vitánkat, nem, azt, hogy mi a baja. Lehet, hogy egy senki vagyok, csak egy haver, akivel elszórakozik olykor, kölcsönös társaságot adnak a másiknak, és semmi több. Én nekem akkor is fontos, hogy ne érezze rosszul magát, hogy ne utálja az életét, hogy ne legyen baja, a franc tudja mi játszódik le benne, csak jót szeretnék neki.
- Biztos? - én nem vagyok abban biztos, hogy ezt el kellene felejteni, vagy ő elakarja felejteni, vagy bármi,d e az biztos, hogy nem ez volt a fő kiváltó ok. Most már az is tudom mi volt, és annyira szeretnék segíteni neki, hiába tudom, hogy nem tudok, és egyébként beleszólásom sincs. - Igazán nincs mit ezen köszönni, bármikor meghallgatlak - azt is meghallgattam, hogy valami táska nem oylan volt, mint amilyet ő akart, nekem tök ugyanolyan volt, de szerinte árnyalatnyi különbségek voltak. - Ahj... Miért nem mondtad? - ingatom picit a fejemet, mondjuk ha tudom, se sokat tehetek, lehet nem is kell neki a társaságom, plusz majdnem minden második hétvégén hazarendelnek a szüleim. - Én szerintem nem panaszkodás, ha mégis, engem nem zavar - simogatom karját, hátha kicsit megnyugtatom vele. Engem ez a fajta panaszkodás, amit ő annak nevez, nem zavar, sőt, örülök neki, mert kicsit jobban megismerem, neki pedig lehet könnyebb lesz a lelke.
- Igen, ráérek - vágom rá egy mosollyal az arcomon, gyér mosoly, de mégis, hiába nem érek rá, neki ezt nem kell tudnia, most megmondom anyának, hogy nem mehetek, beadandóm van, vagy különóra, bármi, de most nem megyek, neki azt hiszen nagyobb szüksége van a társaságra, mint anyámnak.
Vissza az elejére Go down

Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Onyx & Cameron   

Vissza az elejére Go down
 
Onyx & Cameron
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Welcome to Abbey Mount :: Testvériségek lakrésze :: Winster house-
Ugrás: