HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
connie & onyx & polly

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. May. 31.
Posztok száma : 14
Motto : “ It is a terrible thing to learn as a child that one is a being separate from the world, that no one and no thing hurts along with one's burned tongues and skinned knees, that one's aches and pains are all one’s own. Even more terrible, as we grow old, to learn that no person, no matter how beloved, can ever truly understand us. Our own selves make us most unhappy, and that's why we're so anxious to lose them, (...)” Age : 20 Titulus : rebel just for kicks, now Foglalkozás : diák Play by : Margaret Qualley
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: connie & onyx & polly   2017-06-05, 4:55 pm

Mondanám, hogy legjobb színészi tehetségem szerint igyekeztem úgy tenni, mintha átérezném, vagy legalább megérteném Onyx problémáját, de szokás szerint ez nem így volt. Szokás szerint kimerült a teljesítményem abban, hogy a magam módján türelmesen lehetőséget adtam neki arra, hogy elmondja, amit épp jól esik elmondani neki. Az évek során mondjuk akár kifejleszthettem volna egy olyan gént, ami a megértést, és az átérzést is lehetővé teszi. Vagy kettőt – az egyikkel Onyxot értettem volna meg, a másikkal meg Pollyt, helyette én inkább egy jó ideje már úgy döntöttem, hogy majd inkább megértem azt, hogy az ő barátságuk mindig is ilyen lesz, nekem ebben pedig az a szerep jutott, hogy a sztoikusok nyugalmával ne háborodjak fel semmin, amit egymással tesznek, vagy amit egymásnak mondanak, és esetleg gondoskodjak róla, hogy a kezek ügyében legyen egy mimóza koktél, amikor kiborulni készülnek. Szeretem, amikor nyugodt az életem. Szeretem, ha csak én bonyolítom meg a magam életét, és szeretem, ha csak akkor bonyolítom meg a magam életét, amikor épp ahhoz van kedvem. Nem pont ők fognak elrontani egy egyébként teljesen jó vasárnapot. Már amennyire egy vasárnapban lehet valami jó.
A teraszon rögtönzött kis brunch – nyilván nem az én érdemem – közepette szólal meg újból a csengőnk. Nyxnek épp csak egy mozdulattal jelzem, hogy felőlem folytassa csak nyugodtan, süket nem vagyok még attól, hogy ajtót fogok nyitni, mert Agnes mára elment. Hangos hümmögésekkel reagálok csak amúgy is, most épp valami táskánál tartott…?, tudom is én, mezítláb, mögöttem lebegő könnyű,  muszlinszoknyával nyitok ajtót, és a meglepetés teljes hiányával reagálom le, hogy Pollyval találom szemben magam. Csodálom, hogy nem sétált be csak úgy, bármiféle csengetés, vagy kopogás nélkül. Úgyis ez a szokásuk.
- Nahát, Polly, gyere be, a teraszon vagyunk – üdvözlöm olyan hangerővel, hogy azt odakinn Onyx is jól hallhassa, és részemről épp csak ennyi az „istenhozzád”, a poharammal a kezemben már masírozok is vissza, ahonnan jöttem - Mimózát...?
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 03.
Posztok száma : 49
Motto : " And the newspaper tycoon says that the architect is a very cold man. The architect replies that if the boat were sinking, and there was only room in the lifeboat for one person, he would gladly give up his life for the newspaper tycoon. And then he says something like this... I would die for you. But I won't live for you." Age : 19 Titulus : pudlista Foglalkozás : diák
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-05, 6:21 pm







A Winnievel és több óra tömény bájcsevejjel töltött este másnapján tudtam, hogy ki kell adnom magamból a haragomat. Nem mintha neki nem mondhattam volna el a történetet töviről hegyire, de olyasvalakire volt szükségem, aki... Connie. Olyasvalakire, aki Connie, és csak egy valakit ismertem, aki ilyen volt. Connie.
Hazaérve elmormoltam egy gyenge miatyánkot, aminek az lett  tökéletes következménye, hogy varázsütésre eltűnt újdonsült legnagyobb ellenségem, Onyx, közös lakrészünkből. Hálás voltam. Bár nem bántam volna, ha történik még köztünk valami, mielőtt meglátogatom St.Leger-t, mert hát minél több a mesélni való, annál színesebb a történet, és annál jobban szórakozom.
Rendbe tettem magamat, és egy órával később már az említett lány csengőjét koptattam, csak hogy ne tűnjek túlontúl fennhéjázónk. Benne volt a pakliban, hogy az áruló is éppen a házban árulja a bizalmam, és nem akartam, hogy úgy jöjjön le, mintha zaklatott lennék kettőnk mindennapos viszálya miatt.
- Vagytok? - pislogtam kettőt, mint akinek elképzelése nincs róla, hogy ki lehet a harmadik fél, és bár a lány követése közben még eljátszottam a gondolattal, hogy esetleg a bátyjával tölti a vasárnap délelőttöt, rá kellett döbbennem, hogy első női megérzésem megint csak nem hagyott csendben.
- Köszönöm, kérek... - feleltem Connie-nak, majd a gőgös hollóra néztem, aki az asztalnál csücsült. - Bár lehet nem kellene túlzásba vinnem. Tegnap már kaptam eleget egy mimózából, és azt hiszem, az sok volt egy életre - pillantottam jelentőségteljesen Onyx-ra. - Rólam volt szó. - És bár a mondat maga, mintha kérdésnek akarna hangzani, kijelentésnek hangzott. Mert kijelentettem.





A hozzászólást Appoline Johnson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2017-06-08, 6:49 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-08, 2:31 pm


Úgy öntöttem magamból a szitokszavakat, esküdve a táskáimra, hogy ártatlan vagyok, mintha Connie kényszerítene rá. De hát, nem számíthatok másra rajta kívül, szóval reméltem nem akasztom ki túlságosan a pitiánernek hangzó viszályunkkal a közellenséggel. Kicsit el akartam érni, hogy hármunk közül Polly legyen kiutálva, ha már szövetkezett a családom széthullásának velős okával, azaz a ribanc öccsével.
De aztán valaki csengetett, amire idegesen letettem a poharam, mert pontosan tudtam, hogy a főkurva fog betoppanni a fennhéjázó stílusával és ruháival, amit meg se engedhetne magának, ha nem lenne a hímje. Más amúgy sem jöhetne, az a megdöbbentő, hogy nem kitörte az ajtót, hanem szándékozott csengetni.
Persze, a megérzésem egyre erősebb lett, ahogy megpillantottam a lányt az ajtóban én is.
- Akkor ajánlom neked, hogy igyál egy kis primadonnát helyette. Nekem elment tőle a gusztusom tegnap - mosolygok rá, olyan kedvesen, hogy magamat megrémíthettem ezzel a kamuvigyorral, hiába nincs is ilyen koktél. Pontosan érti mire gondolok. Elvégre, a torkának nem ugorhatok, szóval muszáj türtőztetnem magam. - Dehogy rólad. Csak a beképzelt, képmutató picsákról beszéltünk, akiknek becsődölt az apja, és pénzért dug - szélesedik a mosolyom. - Connie, ez prostitúció? - pillantok a nyugodtnak tűnő lányra, aki vélhetőleg majd' felrobban tőlünk. De legalább nem nyilvánosan szóljuk le egymást, hanem burkoltan. - Szerinted prostitúció, Polly? - szegezem tekintetem a főellenségre.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. May. 31.
Posztok száma : 14
Motto : “ It is a terrible thing to learn as a child that one is a being separate from the world, that no one and no thing hurts along with one's burned tongues and skinned knees, that one's aches and pains are all one’s own. Even more terrible, as we grow old, to learn that no person, no matter how beloved, can ever truly understand us. Our own selves make us most unhappy, and that's why we're so anxious to lose them, (...)” Age : 20 Titulus : rebel just for kicks, now Foglalkozás : diák Play by : Margaret Qualley
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-08, 6:41 pm

Aki nem ismer, azt hihetné, élvezem ezt. Aki nem ismer, azt hihetné, hogy épp szétvet az ideg. Aki nem ismer, azt hihetné, hajlandó leszek egyszer csak állást foglalni ezzel a nyilvánvaló, örök érvényű konfliktussal kapcsolatban, vagy azt hihetné, hogy titkon állok valakinek a pártján. Ez azonban egyáltalán nincs így. Nem élvezem, nem vagyok dühös rájuk, sosem fogok állást foglalni, és nem fogom titokban senkinek sem a pártját. Polly és Onyx rivalizálása, és az azzal járó kiborulások, meg sirámok, melyeknek gyakran voltam csendes hallgatósága, ugyanolyan rutin volt az életemben, mint reggel a fogmosás, vagy mint este a gin-tonic. Olyasmi, ami sokszor óramű pontosan ugyanakkor megtörténik, és olyasmi, ami általában ugyanazon forgatókönyv szerint zajlik le, hogy egyszer csak véget érjen. Aztán valamikor újrakezdődjön.
Eddig lefele fordított, üres poharat ragadtam, és a teraszra állított kis biedermeier asztalkához illő egyik székre térdelve pezsgőt és narancslevet löttyintettem Polly poharába, olyan semleges arccal átadva neki, ami talán kezdett abszurddá válni az asztal felett össze-összecsapó szavak között - Egy életre? Komoly szavak - tudtam le ennyivel Polly belépőjét, ahhoz, hogy róla volt (volt-e?) szó, nem óhajtottam hozzászólni. Részemről semmiről sem volt szó. Részemről fél füllel Onyxot hallgattam, a másik féllel gondolatban Bach D-moll partitáját hegedűre hallgattam.
Felhörpintem a poharam tartalmának maradékát, majd lecsusszanok a székről, egyazon mozdulattal marom el a rózsás Vogue dobozt az asztalka széléről, és nem-létező udvariassággal egészen az erkély korlátjáig hátrálok, hogy rágyújtsak egy vékony szálra. Az első slukk kifújása után valahova Nyx és Polly közé szúrom a válaszomat - Tradicionális értelemben természetesen az. Még tradicionálisabb értelemben ezt rosszabb helyeken házasságnak hívják - kissé hunyorogva ing egy sort a pillantásom a két lány között. Amikor valamit nem értek egyértelműen - és pontosan tudom, hogy nem azért, mert buta lennék -, akkor tudom, hogy nem csak épp utálják egymást de lappang közöttük valami titok is, amibe engem nem avattak be. Nem kimondottan zavar. Tapasztalatból tudom, hogy idővel minden kiderül. Mindig.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 03.
Posztok száma : 49
Motto : " And the newspaper tycoon says that the architect is a very cold man. The architect replies that if the boat were sinking, and there was only room in the lifeboat for one person, he would gladly give up his life for the newspaper tycoon. And then he says something like this... I would die for you. But I won't live for you." Age : 19 Titulus : pudlista Foglalkozás : diák
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-08, 7:22 pm







Connie idegesítően nyugodt aurája mintha hatással lett volna az engem mardosó lángcsóvákra.
Ledermedve, ledöbbenve bámultam rá. Nem azért, mert nem hittem el, hogy lekurváz. Igazából, azt bármikor kinéztem belőle. Attól kaptam hányingert, ahogyan lekurvázott. Mert az azért sosem mindegy.
Aztán megint úgy döntöttem nekiesek, közelebb léptem, és szólásra, torkom szakadtából üvöltésre nyitottam a számat, helyette Connie hangja szólalt meg, megint csak homokot szórva a parazsamra.
Halvány mosoly jelent meg az arcomon megszólalására, bár kissé viszolyogva pislogtam rá. Onyx mintha alig várta volna, hogy brutális gyilkosságot kövessen el legféltettebb titkomon. És ez mind nem lett volna rettenetes, ha nem tudtam volna, hogy ez csakis az én hibám. Én adtam a kezébe fegyvert, és én éleztem meg azt.
- Manapság a szűz lányt is kurvázzák, ha miniszoknyában jár iskolába. Ki tudja már mi a prostitúció... - vontam vállat, végre leültem az asztalhoz, és ujjaim a poharammal kezdtek heves játékba.
Aztán hirtelen döbbentem rá az igazságra. És hogy vajon erre eddig hogy nem döbbentem rá... - Békülni akarok - hamiskás mosollyal pillantottam fel rá, és kortyoltam egyet poharamból. - Úgyhogy... arra gondoltam beszéljünk őszintén. Hogy miért viselkedsz folyton ilyen... ízléstelenül. Hogy miért beszélsz hozzám folyton gusztustalanul lekezelően. Hogy miért zavar ennyire, ha Winnieről beszélek, vagy arról, hogy vele töltöm az estémet. Onyx... - és itt halkan kuncogtam egyet. - Mondd csak Connie, lehetséges, hogy Onyx egyszerűen csak féltékeny, mert szerelmes Winnie Coates-be? Aki... - és itt visszapillantottam Onira -... már ne is haragudj, de viccből sem cserélne le olyasvalakire,
mint te.




Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 01.
Posztok száma : 75
Motto : All she cares about is money and the city where she's from. Her intention is the paper, she don't need no fucking love Age : 19 Titulus : purrfection Foglalkozás : tanuló Play by : camila mendes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-08, 10:21 pm


Connie által bejelentett házassági jelző egy keserű nevetésre késztetett. Vicces, hogy ez egy bizonyos értelemben teljesen igaz. Teljesen, hiszen a nő bizonyos dolgokat ad, csak azért, hogy eltartsák őket. Ez pedig gusztustalannak tartandó, legalábbis általam. Nekem sosem volt szükségem arra, hogy egy férjjelölt eltartson.
- Igazad van, tényleg mindenkit kurváznak - bólintok, majd a félig megvedelt italomon koslatom tekintetem, hátha az megmondja mit is kellene mondanom, főleg arra, ami következőleg érkezik a fejem tetejére, akár egy rakás szar. El kellene mondanom? Tényleg? Nem elviselhetőbb az, hogy folyamatosan veszekszünk?
Inkább nem mondok semmit egy ideig. Aztán a féltékeny jelzőre erőltetetten elnevetem magam, hátha abból leveszi, hogy egy szó sem igaz a szerelemből.
Az a szerelem inkább gyűlölet, de nem csak iránta, az egész családja iránt.
- Ha tudni akarod, Polly, tessék, elmondom. Elvégre, egy legjobb barátnőnek tisztában kell lennie azzal, hogy hogyan szúrta hátba a barátnőjét -  mosolygok rá a tipikus sorozatgyilkos mosolyommal. -Emlékszel hány éjszakán keresztül hallgattad, ahogy csendben sírok az ágyamban? Vagy, hogy mennyire feszült vagyok? Ahogy üvöltözök a telefonba, és teljesen szétesek? - sorolom a dolgokat, amiken jelen volt, tudja mennyire megviselt a család széthullása. - Nem mondtam miért válnak anyuék. Apa megcsalta anyát... Winnie nagynénjével - teszem a pontot az i-re, mikor kimondom ki családja tehet erről. - Rendszeresen - tetézem még.
- Szóval, emiatt nézem olyan rosszul, hogy vele vagy. De persze, mint egyes jószívű emberek, inkább bevállalják, hogy utálja a legjobb barátnőjük, minthogy tönkretegye a kapcsolatát... Mindegy, Polly - állok fel, majd Connie felé pillantok. - Nagyon köszönöm az eddigieket, tényleg, jól esett, hogy meghallgattál, sőt, a koktél isteni volt - erőltetek egy gyér, de valamelyest látható mosolyt arcomra. - Beszéljetek ki, amiért jött Polly. De akkor már velősen - szedegetem a dolgaim az asztalról. Én ebbe nem folyok bele.

©
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. May. 31.
Posztok száma : 14
Motto : “ It is a terrible thing to learn as a child that one is a being separate from the world, that no one and no thing hurts along with one's burned tongues and skinned knees, that one's aches and pains are all one’s own. Even more terrible, as we grow old, to learn that no person, no matter how beloved, can ever truly understand us. Our own selves make us most unhappy, and that's why we're so anxious to lose them, (...)” Age : 20 Titulus : rebel just for kicks, now Foglalkozás : diák Play by : Margaret Qualley
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-09, 11:56 am

- Ez az egész csak ostobaság - jegyeztem meg hosszan kifújva egyazon levegővel a füstöt is, így alig volt hangosabb a mondat, mint a suttogás. Nem is kimondottan szántam hangos közlésnek, mert ez egy elkerülhetetlen elvi, majd filozofikusba átcsapó vitává vált volna (arról, minek kell idegeneknek másokra jelzőt aggatni, miért van erre szüksége a társadalmunknak, és a többi), és az ilyesmire nem Polly és Onyx voltak a megfelelő jelöltek. Nem feltétlenül csak azért, mert közel sem érdekelték őket annyira az elméleti dolgok, mint engem, hanem mert többnyire jól tudtam, miről-hogyan vélekednek. Az előnyei annak, ha valakikkel együtt nősz fel. Vagy inkább a hátránya. Egy-egy beszélgetés túlságosan is hamar unalmassá tudott válni.
Ennek fényében volt a pillantásom, amely Pollyra vándorolt, nem csak unott, de egy egészen kicsikét lesajnáló is. Tudhatná, hogy nem nagyon tud tenni, mondani valamit, hogy engem bevonjon ebbe az unalmas cicaharcba. Persze a nagymonológja még lehetne megindító is - épp csak a méltóság hiányzik belőle (is), hogy kibírja, ne kelljen csak odaszúrnia a végére valamit Onyxnak. Ha nem is izgatott ez az egész, vagy nem bosszantott fel, meg nem is fogtam pártokat, egy dolgot sokszor éreztem az ilyen harcaik közben: a sajnálatot. Életemben nem irigykedtem senkire, és életemben nem igyekeztem úgy a saját bizonytalanságaimat leplezni, hogy más hibáiba vájom a karmaimat. Ahogy azt sem értettem soha, hogyan lehet ettől jobban érezni magad.
Békésen szívom a cigarettát. Akár hihetnék, hogy nem is figyelek, de egyébként nem így van. Általában figyelek, ha a társaságomban levő emberek beszélnek. (Bár persze, nem mindig. Minek?) Most is, így amikor Onyx végül nekem intézi a szavaimat, pont akkor pillantok rá, egy egész kevés őszintétlen csodálkozással - Talán inkább nektek lenne megbeszélnivalótok - visszakérdezhetnék udvariasan, hogy "hát nem így van?", de nem teszem. Elég egyértelmű a helyzet.
Vissza az elejére Go down
avatar


Lovell

Lovell
Csatlakozott : 2017. Jun. 03.
Posztok száma : 49
Motto : " And the newspaper tycoon says that the architect is a very cold man. The architect replies that if the boat were sinking, and there was only room in the lifeboat for one person, he would gladly give up his life for the newspaper tycoon. And then he says something like this... I would die for you. But I won't live for you." Age : 19 Titulus : pudlista Foglalkozás : diák
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   2017-06-09, 5:29 pm







Azt kívántam, hogy visszatekerhessem az időt. Csak nem tudtam, pontosan meddig tekerném vissza. Talán addig, ahol csak kislányok voltunk, mind a hárman. Connie még nem is cigarettázott, és pezsgő nélkül ittuk a narancslevet. Mi pedig csak a babákon vitatkoztunk. Egyszerű babákon.
Aztán pakolászni kezdett, én meg csak ültem, bénultan, miközben magamban emésztettem a hallottakat, és azon tűnődtem, vajon a torkomnak esne-e, ha megállapítanám, hogy technikailag Winnienek semmi köze a szülei válásához. Aztán arra jutottam, hogy Connieval mindketten ismerjük Onit eléggé ahhoz, hogy tudjuk, valószínűleg megtenné. Technikailag megtenné.
Fejemet lehajtottam, homlokomat az asztallapra helyeztem, és csak hallgattam, ahogy pakol.
- Sajnálom - dünnyögtem halkan. - Mindkettőtöktől elnézést kérek - motyogtam, és felnéztem rájuk. - Nem kellett volna idejönnöm vitatkozni, amikor nyilvánvaló volt, hogy Onyx is itt van. Azt hittem ez a veszekedés is olyan, mint a többi veszekedésünk. Mint az összes eddigi. Nem tudtam, hogy ez ilyen... más. - Aztán Onira néztem. Annyira sajnáltam. Őt is, és magamat is, és Conniet, amiért mindig ebbe a helyzetbe kevertük őt. Még akkor is, ha őt ez cseppet sem érdekelte. - De ahogy azt te is említetted: nem mondtad. Honnan tudtam volna, Oni, ha te nem mondod? Ha tudom akkor... - Nem nagyon tudtam befejezni. Ő is tudta, én is tudtam, hogy nem nagyon volt más választásom, mint Winnievel lenni. Akkor is, ha ezzel megbántottam. Felálltam, mellé lépkedtem, ökölbe szorítottam a kezemet, és csak a mutatóujjamat nyújtottam felé. Kisujj helyett mi így csináltuk. Kiskorunkban találtuk ki, amikor azt gondoltuk, különbek vagyunk mindenki másnál, és ezért mi kisujj helyett mutatóujjal esküdtünk, és békültünk. Csak reméltem, hogy ezúttal is elfogadja. Még akkor is, ha most már nem babáztunk, és Connie cigarettázott, és pezsgővel ittuk a narancslevet. Még akkor is.



Vissza az elejére Go down

Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: connie & onyx & polly   

Vissza az elejére Go down
 
connie & onyx & polly
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Welcome to Gravesend :: Belváros :: Lakónegyed-
Ugrás: