HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Julia DeMain

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar




Csatlakozott : 2017. Jun. 06.
Posztok száma : 1
Motto : Mottó helye Foglalkozás : tanuló
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Julia DeMain   2017-06-07, 5:40 pm

Julia Grace DeMain

Asztronautának készülsz?
A NASA kiképzésére való jelentkezés feltétlelei:
Egy akreditált BA diploma valamilyen természettudományból - mérnök, biológius, fizikus, informatikus vagy matematikus.
A diploma megszerzése után három év alatt szerezz 1000 órányi tapasztalatot valamilyen hadirepülőgépen.
Menj át a NASA asztronautáknak kifejlesztett fizikai tesztjén.


Nem, nem, nem, nem… - dünnyögtem görnyedve az ágyon.
A kézben szorongatni a telefont, észveszejtő erővel nyomni a tetején lévő gombot. Egy pillanatra felvillan a fehér Apple logó, aztán a képernyő elsötétül. Aztán nem történik többé semmi. Felnyögni, káromkodni, és valami olyasféle agóniát élni át, mint a D-day, a partraszállás hős katonái, akik aminthogy landoltak medúzaszerű ejtőernyőikkel Normandia homokos strandjain, egyből gyomron találták őket, aztán ott helyben megdöglöttek.
Csak itt ugye épp egy kibaszott Iphone ment tönkre.


Az asztronauta képzés első két évében a wanna-be-űrkadétok a tulajdonképpeni űrhajós alapképességeket tanulják meg. Űrséta egy hatvan láb mély úszómedencében. Robotokat irányítanak. (Jó, hát... nem egészen!) Megtanulják, hogy az űrhajó konzolján mi mit irányít (Négy mérfölddel a föld felszínétől persze már oly mindegy, hol a fék, nem?). Megtanulnak oroszul is.


Lehajolni a kis üvegasztal fölé, kezünkben egy körbecsavart két dolláros bankjeggyel (mert baszd meg, már megint nem fizettek ki rendesen - tíz dollár két dolláros bankjegyekben, merthogy ezek a bankjegyek amúgy ritkák, szívi, sokan nem is hisznek a létezésükben, keress valami hülyét E-bayen, akire rá tudod sózni őket vagy váltsd be valahol Fontra, bánom is én ---- na de amúgy a fizetőm hülyéje valószínűleg én voltam), és határozott mozdulattal felszívni a csíkba rendezett fehér port. A cucc jó eséllyel valami vidéki konyhában főtt, úgy mart, mintha valaki chiliport rakott volna bele... öhm, ahelyett a dolog helyett, amit egyébként a kokainba szokás rakni. Nem is értek nagyon ezekhez a hülyeségekhez, vagyis ahhoz semmiképp sem, hogyan kell őket megfőzni, viszont, ha egy ehhez hasonló szar kerül hozzám, na azt például már felismerem. Megérzem.
Bogarak másznak a bőr alatt, rövid időn belül már lekaparnád a saját bőrödet, egy ponton még visítasz is. Az orrod is vérezni kezd. A vér végigfolyik az álladon, a melledre csöpög, petty, petty, petty (ez amúgy lehet, hogy nem is a saját véred), elgondolkodva törlöd meg az álladat, miközben a semmibe révedsz és látod magad előtt a világ megteremtését.
Aztán ez így megy még jó ideig.


Igazából marha könnyű elbaszni ezt az egészet. Van, akinek már az alap biológia diploma megszerzésével is akadnak gondjai.


Aztán napokkal később, kipihenve, új emberként megérkezek próbálni. A tíz dollárodból bedobtam vagy négyet a közös kasszába, hogy legyen miből bérelni a próbatermet (egy helyi srác garázsát), ami már majdnem stúdió, nem profi, de azért valami. Az első húszezer Youtube megtekintésünk után, úgy érzetük, ez azért kijárt nekünk.
És most már hetvenezernél járunk. Feszült izgalommal nyálazom át valaki más laptopján a videókommenteket, azt nézve, hogy milyen országokból írnak oda, azt nézve, hogy ki mit ír benne épp a melleimről. Valaki leszarozott, én meg idegesen nyögtem a képernyőbe egy baszd meget, mire a zenekar fáradt, másnapos arcai rám szegeződtek.
- Már megint egy? - teátrális sóhaj.
- J.D., ha megint a zenekar profiljáról küldöd el a francba azt a szerencsétlent, én esküszöm, ESKÜSZÖM, kibeleznek! - fenyegető hangnem.
- Csináljatok úgy, mintha nem vettétek volna észre, jó? Tudjátok, mint a természetfilmekben, csak megfigyelünk, de nem avatkozunk közbe. - teljes rezignáltság.
Aztán egy emberként felém fordultak, de én addigra már valami középkorú nemi betegséggel átkoztam a komment író ősibb foglalkozást végző édesanyját, pár keresztény szent nevét hozzáfűzve, aztán lefagytam picit, mert hát negyedszerre sütöttem el a "cseszni" szó bizonyos ragozott formáit, és nem voltam egész biztos abban, hogy ez újonnan tényleg egy divatos káromkodás-e, vagy csak én csípem, és ezen mélázva felnéztem rájuk. Aztán meg dühös lettem.
- Jó, tudjátok mit? Basszátok meg ti is!
Erre ők meg kinevettek.
Üdv, a nevem JULIA GRACE DEMAIN, 23 éves vagyok, 1993. 12. 2-án, Fokvárosban, Dél-Afrikában láttam meg a napvilágot. Nemzetiségem EGY BONYOLULT KÉRDÉS, DE LÉNYEGÉBEN FEHÉR AFRIKAI, ANGOL ŐSÖKKEL, DE DÉL-AFRIKAI ÁLLAMPOLGÁRKÉNT. Jelenleg diák vagyok és a Mather csoportba tartozom. MEGHAN COLLINSON arcát vettem kölcsön.
Belbecs
Ez szintén egy fontos rész, hisz ebből tudjuk meg, hogy milyen is valójában a karaktered. Nyugodtan írhatsz arról, hogy mik a szokásai, mit szeret és mit nem. Hogy viszonyul az ismeretlenekhez, könnyen barátkozik e... Ebben a részben bármit megoszthatsz velünk, ami a karaktered jellemével kapcsolatos. Min. 150 szót kérünk.
Külcsín
Ehhez az részhez minimum egy 150 szavas leírást kérünk a karaktered kinézetéről. Minden érdekel minket, említs meg mindent, amit fontosnak tartasz, tehát hajrá! Szemszín, hajszín, bőrszín, magasság, öltözködési stílus, hajforma, szeplők, anyajegyek... Csak bátran!
abbey mount
institute for higher education
Vissza az elejére Go down
 
Julia DeMain
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Julia Darling

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Growing like a newborn :: Elfogadásra váró karakterlapok-
Ugrás: