HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Aidan Marcus O'Brien

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Winster

Winster
Csatlakozott : 2017. Jun. 09.
Posztok száma : 4
Motto : Knowing the truth is not always a kindness. Age : 19 Titulus : ♢ the handsome bastard son Foglalkozás : ♢ trying to be smarter than Mr Albert Einstein Play by : ♢ Thomas Hayes
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Aidan Marcus O'Brien   2017-06-09, 10:44 am

Aidan O'Brien


Kíváncsian néztem a szemeibe. Próbáltam kideríteni vajon mi járhat a gondolataiban. Vajon az akinek ismerem, ismertem vagy már régen elveszett. Csak tudni akartam, hogy van. Látni. Megölelni. De beteg volt. Sovány. Élettelen. Én meg bármily hihetetlen, de kétségbeesett. Anyaék kértek, hogy ne jöjjek el. Ne legyenek róla ilyen emlékeim. De nem fogadtam meg a tanácsaikat. Sose fogadom meg a tanácsaikat. Rengeteg dologról másképp vélekedünk, arról azonban igazuk volt, hogy nem kellett volna eljönnöm. Még mindig ott él az emlékemben a jó kedvűsége, ahogy mesél a régi időkről. Hogy mi tette boldoggá. Mi éltette őt. Legyek boldog én is amíg csak élek. A mostani arcát látva viszont rettegés tölt el. Az az ember akit én ismerek, nem lehet ő. Nem. Fel kellett volna vennem a telefont amikor hívott, vagy legalább visszahívni, de én nem akartam beszélni vele. Attól tartottam ismételten le akar szidni és rávezetni mekkora baklövést követtem el. Hogy a szüleim helyett a szülőm szeretne lenni, vagy rosszabb náluk. Sose fogom megtudni az igazi okokat. Az előttem lévő ember nem fogja elmondani, hiszen nem ugyanaz. Ijesztő, de nem a régi önmaga. Ez persze nem a hely miatt van, tekintve, hogy sokan félnek belépni egy marék elme roggyant közé. A normális kereteken belül és egy csomó átvizsgálás után beléphettem ide, az meg nem is volt annyira kellemetlen, hogy mindent amivel ártani lehet a betegnek és a beteg árthat nekem odakint kellett hagynom. Óvintézkedés.
– Hogy vagy? – a lehető leghülyébb kérdés, tudom. Meg lehet, hogy magáznom is kellett volna, hiszen jóval idősebb nálam, de mi már ilyen baráti viszonyban vagyunk egymással. Vagy legalábbis azt képzeltem. Halvány tekintetét rám emelte, mivel nem bírta sokáig a szemkontaktust, olykor a cipőinkre nézett, most is ebből az elfoglaltságból tekintett vissza, fel rám. Ez persze nem lep meg, sose szeretett az emberek szemeibe nézni. Félt. Most is fél. Tőlem. Én tőle. De el kell mondanom neki, hogy elmegyek. Tudnia kell, hogy sajnálom. Az egészet. Hogy cserben hagytam. Hogy nem hallgattam rá, amikor azt mondta nem a vér köt össze minket a családunkkal, hanem az emlékeink, ez tesz minket egy családdá. Igen, mérges voltam, amikor ő egész végig tudta és nem mondta el, hogy az anyám, nem is az anyám és az apám képes volt túllépni az igazi anyámon és… Igazából azt kívánom bár sose tudtam volna meg. Bár ne kellene itt lennünk, ne kellene itt lennem így. Bárcsak egészséges lenne!
– Kérem? Azt hiszem nem hallottam jól a kérdést. Mi volt az? – egy esély arra, hogy mindent elveszítsünk, egy pillanat alatt, amit olyan régóta építgetünk. Ismertem ezt a hangszínét, tudom, hogy szidalom következik hacsak nem teszek másképpen. Nem fogalmazom át a kérdést, az ő mostani új nyelvére. Már nem vagyunk barátok.
– Az érdekelne, hogy ön, hogy van uram… – nem, egyáltalán nem érdekel. Sőt inkább követelem, hogy elmondja mit érez! De nem tudja. Hiszen, hogy is tudná elmondani! Lehet, hogy nyugtatók hatása alatt van, de ez nem jelent semmit. Nem jelenti azt, hogy nem volna beteg.
– Ez mindjárt máshogyan hangzik. – elégedett bólintás, semmi válasz a kérdésre. Tipikus. Nem tudom mihez kezdjek a helyzettel. Nem tudom, hogy mondjam el neki. Lehet, hogy hallgatnom kellene és magammal vinni az emlékét egész Angliáig? Egy másik kontinensen leszek, az óceán fog elválasztani minket… Hogy fogom elmondani neki, hogy mennyi mindent elértem? Hogy igenis volt értelme velem foglalkoznia, időt pazarolni rám, az a sok edzés egyáltalán nem volt hiábavaló? A válasz egyszerű. Sehogy. Ezzel együtt kell élnem. Nem mondhatom el neki, hogy nem vagyok jó. Hogy nem lehet rám olyan büszke amilyen büszke mindig is lenni szeretett volna. Mert van amit csöppet sem tisztelek. Na jó ez hazugság… hiszen most is itt állok előtte és azon filozofálok miként adjam elő neki az egészet.
– Nézd… – kezdek bele. – Nézze uram, azért vagyok itt, mert búcsúzni jöttem. Lehet, hogy sosem látjuk egymást újra. Csak azt szerettem volna mondani ha tudja, hogy velem minden rendben lesz és el fogom érni a közös álmainkat. – érthetetlen arcot vágott, annak meg végképp nem örült, hogy magamhoz ölelem, vagy rá erőltetek egy ölelést, amit nem szívesen viszonoz egy látszólag idegennek. De az unokája vagyok. Ha nem is tudja már, de tiszta lelkiismerettel akartam szembe nézni az újdonsággal ami egy másik országban fog rám várni. Már ha vár.


Az élet első jogos összetett kérdése: Ha nem vagy képes megvédeni magad, akkor hogy akarsz megvédeni másokat vagy hogy várod el, hogy más védjen meg téged? Tehát bátorság ember! Erre van szükséged! Mindig is erre volt szükséged!
Igen, ebben a pillanatban tényleg önmagam próbálom biztatni. Egyrészt, mert mindenki néz. Sose szerettem ha néznek, most mégis szembe kell néznem a gonddal ami elé álltam. Jó, persze tudom, hogy mindenkinek át kell ilyen maszlagon esnie, elég méltó-e arra itt legyen és részese legyen ennek a… Sületlenségnek?
Ja a lányok ezt gondolják. Hogy az edzésnek semmi értelme. Csak az egonkat próbáljuk ezzel növelni. Arra megy ki a játék, hogy ki az erősebb és kinek van több tri- meg bicepsze. Pontosabban ki az erősebb. De akkor mondják, hogy nem érdekli őket az ilyesmi, amikor nem azt látom, hogy nem egy dagi gyerek és egy pálcika között szoktak válogatni, hanem a sportosabb és izmosabbak között. Akin azt látják mennyire élettel teli és még sorolhatnám mennyi pozitív dolog sorakozik fel az izmok mellett. Viszont most nem vagyok hajlandó rá. Be kell bizonyítanom, hogy elég méltó vagyok arra esetleg a csapatban lehessek. Mert ott akarok lenni, nem igaz? Megvan hozzá az elhatározottságom, az akaratom, az elszántságom. Ami meg a legfontosabb, motivált vagyok. Van egy ok amiért tudom, hogy érdemes küzdenem. Ez most korántsem szól a nagyapámról. Nem akarom, hogy róla szóljon, mégis szeretném ha boldog lenne és abban a tudatban lenne, hogy elértem a célomat. De sose lesz abban a tudatban. Bár most ez kit érdekel, ugye?
A foci számított. Vagyis perpillanat, meg úgy általánosságban véve mindig is. Persze teniszezni ugyanúgy szeretek, ez azonban titok. Még. Az aduászom, ahogy mondani szokták. Nem vagyok az a dicsekvő típus, én úgy vagyok vele, hogy inkább bizonyítok és azután jártatom a számat feleslegesen. Ha meg nem szükséges és elég mindaz amit produkálok, akkor az nekem éppen elég. Vagyis dehogy! Sose volt elég, ezután se lesz elég. Mindig is többet akartam. Jobb akartam lenni, annál amit tudtam. Ezért se fogom feladni, csak úgy, küzdelem nélkül.
Itt most, ebben a pillanatban meg szó szerint meg kell küzdenem. A labdáért, az életemért ha úgy tetszik. Semmi kedvem sincs újabb sérülést szerezni, még ha a sérülések emlékeztetnek arra mennyivel kell jobbnak lennem, hogy elkerülhessem a bajt és profi lehessek. Bár gyakran még a profik is tévednek, megbotlik a lábuk, ilyen olyan ügyekben. De ez most nem erről szólt. Farkasszemet néztem az ellenfelemmel, vagyis a sráccal aki épp az utamba állt, pontosabban ott kellett állnia még a kezdés előtt. Mindketten a jelre vártunk. Én lehet, hogy még inkább, mert tényleg meg akartam mutatni, hogy tényleg van értelme itt lennem.


Üdv, a nevem Aidan Marcus O'Brien, 18 éves vagyok, 1999. Ápr. 27.-én, Trenton, New Jersey-ben láttam meg a napvilágot. Nemzetiségem amerikai . Jelenleg diák vagyok és a Winster ház csoportba tartozom. Thomas Hayes arcát vettem kölcsön.
Jellem
Buzgómócsing. Ez leginkább akkor jut róla az eszembe amikor meglátom valami bugyuta dolog körül ténykedni, ami igazából még a kutyát sem érdekel. De ő megteszi! Persze hiába játssza, hogy ő mindenhez ért és megtud mindent tenni amit valaki kikotyog a száján! Én tudom mi történik akkor ha túlvállalja magát és elfelejt nem minden lében kanálnak lenni. Káosz, zűrzavar, dühroham. Szóval csak óvatosan, hogy mit bízik valaki rá, lehet, hogy megcsinálja zokszó nélkül, de nem kis munkájába kerül nem a társaság középpontjában lenni. Tehát kérlek, ne hagyjatok neki teret, megőrülök ha még egyszer nekem kell felszednem őt a földről, mert idióta mód mindent magára vállalt! – Joseph, a legjobb barátja.

Idióta kis féreg. Azt hiszi, hogy bárkit érdekel a teljesítménye és ettől majd ő lesz a nagy sztár! Hát nem! Másokat átvághat azzal, hogy mindent tud és képes elérni ezt meg azt ha nagyon akar, de én átlátok a szitán! Felőlem akár sutba vághatja azt a nagy sport tudását. Igazán tanulhatna tőlem és nem csak tétlenül ücsörögne a pályán arra várva, hogy támadjanak. Még szerencse, hogy nem ő a kapitány, tuti elszúrná az összes meccset, az edzésekről meg elkésne. Túl sok a tennivalója állítólag! Szerintem meg, jobban tenné ha meghúzódna és figyelné a mestereket. Szóval, inkább a halál vezessen, mintsem ő! – Ralph, a riválisa.

Egy igazi róka, olyan alattomos és sunyi, hogy nehezen tudnám megmondani, melyik mosolya őszinte és melyik az amelyikkel képes volna megfojtani téged egy kanál vízben. Én megmondtam, hogy rossz vége lesz, ha vele cimboráskodom és igazam lett! Hallgatott valaki rám? Nem, még ő sem! Amikor én csak jót akartam neki. A szemébe mondtam, hogy álljon le és hagyja a fenébe azt a sok ringyót aki utána szaladgál, mert úgysem őt szeretik, hanem azt a valakit akinek hiszik. De sosem fogadja meg a jó tanácsokat, ez az ő nagy hibája. Képes a saját feje után menni és a következmények? Egyáltalán nem érdekli, mert azt hiszi, ő a kiskirály! Egy nap azonban ott leszek amikor elbukik és a szemébe mondom újra, hogy nekem volt igazam, nem pedig neki. – Arnold, a volt barátja.

Úgy váltogassa a lányokat, mint más a ruháját. Én elhiszem, hogy nagy az étvágya és ragadt rá valami a nővére erotomániájából, de azért leállhatna. Azt hiszi olyan vicces volt megsajnálni őt és elhinni, hogy boldog csak egy pillanat erejéig mellettem? Hát iszonyat mód nem! Hittem neki, hogy tényleg olyan elveszett szegény, mit ahogy állítja és nincs senki, semmi amiért élhetne a világon. Azt hittem adhatok neki egy kis reményt, hogy talán majd miattam megjavul és kiderül mégis van szíve. De be kell látnom, ennyi idő eltelte után is, hogy mindketten hibát követtünk el, én a legnagyobbat. Még várhatja, hogy hagyom hadd melegítse meg az ágyam és akár egy szót is szólni fogok hozzá ezek után! Remélem egy nap megtalálja azt a lányt, aki jól gatyába rázza őt és akivel nem játszadozhat! – Sharon, az évfolyamtársa.

Itasd le és kezesbáránnyá válik! Ha azt akarod, hogy őszinte legyen hozzád és kiöntse neked szívét, lelkét, minden bánatát, akkor nem szabad hagynod, hogy meg legyen a józan esze és kontrollálni, a saját uralma alatt tudja tartani a cselekedetét, a szavait, egyszóval mindent ami ahhoz kell, hogy ügyesen elrejtse a világ elől az igazságot. Én ott voltam, hallottam amikor össze-vissza zagyvált a szerelemről, meg a végzetről. Hogy neki egyáltalán nem megy olyan könnyen a felejtés, mint mások gondolják és tisztán emlékszik mindenre. Úgy a jó és a rossz dolgokra, de leginkább a rosszakra. Arra, hogy hányan csapták be, ő hányakat csapott be és élete során ki volt az akinek nem tudott hazudni. Most sem tudna, csak irtózatosan nagy az a büszkesége és nem mer vagy akar bocsánatot kérni az illetőtől. Pedig csak kellő ösztönzésre lenne szüksége. Sajnálom, hogy ilyen magatehetetlen, ha be kell ismernie valamit. De már rajta vagyok az ügyön. – Anton, a Winter ház elnöke.
Külső
Ha vele akarsz ruhát vásárolni, akkor a legrosszabb személyt választottad. Felettébb furcsa humora és érzéke van a ruhákhoz, nem azt mondom, hogy lenne valami színmániája, hanem csak azt mennyire igényes és képes órákon át azon morfondírozni melyiket vegye meg. A végén meg kiderül, hogy egyik sem kell neki és választ egy harmadikat, amire azt mondja tökéletes és soha többé nem kerül elő a szekrényéből, kivéve ha valaki el nem kezd kutatni a ruhái között és kidobál onnan mindent. Szeret össze-vissza öltözni, nincs egy standard stílusa, mert úgy hiszi neki minden jól áll. A hivatalostól elkezdve a sportosig minden. De ha rózsaszínt adsz rá, kiderül, hogy nem minden szín passzol hozzá és ettől egy világ fog összetörni benne, szóval bármilyen színű anyagot adj rá, csak rózsaszínt ne! Amúgy az ingeket és kapucnis felsőket szereti, ha meg akarod őt lepni a születésnapján valamivel és a ruhadarabnál nincs jobb ötleted, akkor ezek közül válasz. Hidd el, a nyakadba fog ugrani, ha olyan pillanatában van, hogy az egész világot szereti csak mert inghez vagy kapucnis felsőhöz jutott megint. De készülj fel arra is egy idő után ezeket nagyon megunja és a változatosság kedvéért nem csak önmagát, hanem mindenkit meglep. Azt azonban sose várd el tőle, hogy nyáron megunja a rövid karú pólókat és egyből kötött blúzra vált. Nem, annyi esze még neki is maradt. Azonban ha van kedved, felőlem akár nyugodtan tehetsz egy próbát és kiderítheted miként reagál az ötletedre. Sok jót azonban nem igen ígérek. – Joseph, a legjobb barátja.

Ismerem minden egyes arckifejezését, ha féloldalas mosolyt fest az arcára, biztos lehetsz abban, hogy teljesen átnéz rajtad és mondj neki bármit egyáltalán nem érdekli. Ha felvonja azt az igazán dús és barna szemöldökét s, úgy tesz mintha nem értene semmit s, hozzá még az ajkai vonalát is egyenesbe hozza, irtózatosan nagyot tévedsz, ő még ebben a pillanatban képes mérlegelni és megtéveszteni téged. Én azt mondanám, hogy felettébb változó a mimikai képessége, ezzel ő maga is tisztában van és ennek köszönhetően tudja palástolni az igazi érzéseit. Tehát ha szomorúnak látod, ő attól még igazán jól szórakozhat mélyen legbelül azon, ha képes vagy bedőlni az álcájának és megsajnálod. Csakis akkor közelítsd meg ha alszik, vagy túl sokat ivott, mert ilyenkor… Ilyenkor meglátszik, hogy azok a kék szemek tulajdonképpen mit is rejtenek valójában. Elhiszem, nem könnyű a szemeibe nézni, de ha megteszed, még józan állapotában is rájöhetsz, hogy kutya baja sincs, hiába téveszt meg az arcvonása és a viselkedése. Gesztikulálni nagyon szeret, sose légy az útjában ha éppen hadonászik mindkét karjával és megpróbál megmagyarázni neked valamit, amit úgysem fogsz megérteni, ha ő azt úgy nem akarja. Tehát, ha az elterelésként szánt kézmozdulatokat figyeled, sosem fogod megérteni, hogy mit mond. Javaslom, inkább csukd be ilyenkor a szemed és összpontosíts a hangjára. Megjegyzem elég kellemes hangszíne van, hamar észrevehető benne az irónia, a kedvesség – ha éppen olyan hangulatában van – és az utálat is. Nagyon leleményesnek kell lenned és persze jó hallásúnak, hogy mindezeket észre vedd. – Marian, az unokatestvére.

Nem túl magas, de nem is túl kicsi, éppen megfelelő arra a feladatra, hogy másokban mély benyomást keltsen a megjelenése. Látszik a tartásán, hogy nyugodt, és ha arról van szó, akkor ezt akár másokkal is képes elhitetni. Szerintem egész kifinomult a látása és képes a feladatra összpontosítani, ha arról van szó. Pusztán ösztönözni kell őt, mondjuk azzal, hogy nem csapjuk hátba azt az egyenes gerincét és hagyjuk, hadd húzza ki magát, ha neki az jobban tetszik. Amúgy fogalmam sincs, hogy a nők mit esznek a barna haján és nem is sovány meg nem is kövér testalkatán, de ők tudják. Amíg nem áll szándékában a lányomhoz érni, felőlem annyit edzhet a konditermemben, amíg akar. Az azonban biztos, hogy nem csak a földön, de a vízben is megállja a helyét. Eddig egyszer sem kellett visszafogni őt, hogy ne menjen a víz közelébe, mert belefullad és nekem kell kihúznom őt onnan vagy szólni, túlzásba vitte a szaladást, illetve a súlyemelést. Szerintem még elég tudatosan is táplálkozik, a bőre nem arról árulkodik, hogy túl sápadt és nem kapott elég vitamint a szervezete vagy kerülné a napfényt. Ha doktor volnék, én minden bizonnyal azt mondanám, a szervezetével semmi gond nincs, mert van annyira tudatos és – a ‘csöppnyi’ egoizmusa mellett – képes vigyázni önmagára, hogy jó formában legyen. – Josh, konditerem tulajdonos.
abbey mount
institute for higher education


Rolling Eyes


A hozzászólást Aidan O'Brien összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2017-09-27, 7:08 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley ✘ Elnök

Kinsley ✘ Elnök
Csatlakozott : 2012. Apr. 19.
Posztok száma : 593
Motto : my love's a revolver, my sex is a killer, do you wanna die happy? Age : 23 Titulus : Miss Don't Mess With Me Foglalkozás : Diák Play by : Nina Dobrev
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Aidan Marcus O'Brien   2017-06-25, 1:00 pm

Elfogadva!
Abbey Mount Institute for Higher Education
Szió Aiden!

Hűha, bocsánat, amiért ilyen sokat kellett rám várnod, úgy látszik, engem is rendesen kobakon talált a nyár  
Szívszorító volt olvasni a búcsúzást, elképzelni sem tudom milyen lehet megválni egy közelállótól úgy, hogy tulajdonképpen fogalma sincs arról, a vér összeköt titeket. Gyomrot összezsugorító érzés keltett bennem a bűntudat, amit azok a pillanatok keserű íze ébresztett benned, amikor ellent mondtál nagyapádnak, és ha megfogadsz egy tanácsot, szerintem semmiképp sem kéne hagynod, hogy azok beárnyékolják akár csak egy pillanatig a jókedved. Elvégre a világ rendje, hogy a felnőttek szabályokat állítanak fel, amik - mi - a fiatalok akarva akaratlanul megszegünk.
Szép a részedről, hogy megígérted nagyapádnak, eléred a közös céljaitokat, és ahogy nézem, hála az elszántságodnak, lehet, sokkal könnyebb dolgod lesz, mint gondolod.
Látogasd meg a foglalókat, aztán pedig kaparintsd meg, amiért az Abbey Mountba jöttél!  

Avatar foglaló
Egyetemisták nyilvántartója
Játékostárs kereső
Kapcsolatlisták
Klubok
Instagram
Twitter
AbbeyBlog
Telefonok

abbey mount
institute for higher education



BRUNETTES DO IT BETTER
her daddy must have been the devil cause she hotter than hell. shes doin' what shes doin' and shes doin' it well. she lines 'em all up just to knock 'em all down. she said you dont know nothin' so shut your mouth. and that's because...

Vissza az elejére Go down
 
Aidan Marcus O'Brien
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Dylan O'Brien
» Aidan & Terra - Romos épület: valakinek ihletszerzés, másnak menekülőút?
» Ophelia&Aidan

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Growing like a newborn :: Elfogadott karakterlapok :: Winster house-
Ugrás: