HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Hazel & Anton

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Winster ✘ Elnök

Winster ✘ Elnök
Csatlakozott : 2017. May. 28.
Posztok száma : 68
Motto : Mottó helye Foglalkozás : diák Play by : Mario Casas
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Hazel & Anton   2017-06-11, 8:11 pm


●●●● Hazel & Anton ●●●●

A második évem az egyetemen egészen érdekes volt. Elsősként nem sokszor mozdultam rá a lányokra, mert még gólya voltam, a harmadik évben meg én voltam az elnök, szóval példát kellett mutatnom. Azonban másodévesként bepótoltam a kalandokat.
Jelentkeztem elnöknek, szóval nagy kampányban voltam. Muszáj volt elmennem minden bulira, hogy gyűjtsem a szavazatokat. Minél több emberrel meg akartam ismertetni magam, hogy én nyerjek. Ezen a bulin is azért vettem részt. Ilyenkor megpróbáltam kevesebbet inni, mert hajlamos voltam néha sokat inni és részegen fura dolgokat tettem. Ezen a nap nem sikerült visszafognom magam. Rávettek, hogy álljak be ilyen ivós játékba és azt mondták, ha nyerek akkor rám szavaznak. Szerencsére jól bírtam a piát, de már kezdtem megérezni a hatását. Még a végén elkezdtem volna vetkőzni vagy valami mást csinálni és azt nem akartam, szóval otthagytam a piásokat. A bulizók egy része a konyhában, illetve az étkezőben volt és piáltak, míg a másik a nappaliban táncolt a dübörgő zenére. Na meg voltak olyanok, akik fent a szobákban ütötték el az időt, de nem akartam harmadiknak csatlakozni sehová sem, szóval a táncolós részhez mentem. Sokan nem nézték ki belőlem, de a tánchoz is eléggé jól értettem, elvégre Argentin vér csorgott az ereimben. Egy egész jó zene ment, de nem szerettem csak úgy egyedül táncolni. Hamar megpillantottam a leendő partnerem, egy csinos lányt. Közelebb mentem hozzá és mögötte álltam meg. Nem öt lépésre, hanem egy picit közelebb és mögötte kezdtem el táncolni, úgy hogy érezze hogy ott vagyok.

clothes || remélem, jó lesz kezdésnek Very Happy ||  ©️
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. Jun. 02.
Posztok száma : 9
Motto : Trust me, Hon, I am a Good Girl Age : 21 Titulus : Evil Witch Foglalkozás : Student Play by : Aarika Wolf
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   2017-06-11, 9:12 pm

-
Just a little Party
Anton x Hazel
Remélem tűrhető:O - Clothes - 413 szó
Rettentő ostobaság lenne azt mondani, hogy már az egyetem első évében megmutattam a fogam fehérjét; ez ugyanis egyáltalán nem volt így. Először - úgymond -, meglapultam, bebiztosítottam magam ott, ahol csak lehetett, s csak azután engedtem meg azt, hogy az engem egész életemben fogságban tartó láncok végre lehulljanak rólam - talán örökre. S hogy ez eltartott egészen a második évig? Lassú víz partot most, tartja ugyebár a mondás. Egyáltalán nem bántam meg a lomhább folyamatot, hiszen így minden a helyén volt, még azután is, hogy a barátaim nagy része elfordult tőlem, mikor megismerkedtek a valódi természetemmel. Egyszeriben több lett az ellenségem, mint a szövetségesem - de őszintén szólva, nem izgatott, hiszen még mindennek ellenére a dolgok a szokásos mederben haladtak tovább; a tanulmányi eredményeim ugyanolyan jók voltak, mint előtte, az életben továbbra is sikeres voltam, emellett pedig... Nos, ahogy azt addig is jól tudtam - talán túlságosan is jól -, a fiúk sokkalta jobban érdeklődtek a rossz lányok iránt. Ezt egyébként meg is tudtam érteni, hiszen gondoljuk már bele, könyörgöm; a kis stréber egérkékben semmi figyelemfelkeltő nem volt. Lehetett valaki bármilyen gyönyörű is, ha a háttérbe húzódott és egyáltalán nem tudott kiállni magáért, még az Isten sem figyelt fel rá. De ez volt az élet rendje; az ő helyük a szobájukban volt, könyvekkel körülvéve, míg azoké, akik képesek voltak a felemelkedésre és nem alázkodtak be senkinek sem... Nos, valójában nekik a világon mindenhol volt hely. De ezen az estén a legtöbb ilyen személy épp azon a partin tartózkodott, mint ahol én is voltam. A szobákban ki tudja kikkel és miket csináltak, a konyhában itták a sárga földig magukat, vagy éppen a dübörgő zene rázta a testüket, teljes extázisba taszítva az illetőt - voltak, akik ezt a táncpartnerükkel élték át, s voltak, akik egyedül. Az utóbbi csoportba tartoztam én is, habár - nem mondhatni, hogy meglepetésemre -, nem sokáig kellett egymagamban élveznem a vad ritmusokat, ugyanis pár perc múlva megéreztem egy ismeretlen személy testét, igencsak közel a hátamhoz. Pajkos mosoly kúszott ajkamra. Még néhány pillanaton át csendben élveztem ezt a néma, két - egyelőre - teljesen idegen közötti mozgást, ám szokás szerint nem bírtam a kíváncsiságommal, s egy gyors fordulattal fontam nyaka köré karjaimat, immáron teljesen hozzá simulva. Oh, hát nem is volt olyan csúnyácska ez a drága idegen...
- Csak nem eltévedtél? - végigfuttattam tekintetemet arca minden egyes vonásán. Vonzó, talán kissé túlságosan is. - Mert ha igen, sajnos közölnöm kell, hogy most már nem engedlek el. Úgyis kezdtem túlságosan magányos lenni egyedül.
THANKS!





trust me, i'm a good girl

Vissza az elejére Go down
avatar


Winster ✘ Elnök

Winster ✘ Elnök
Csatlakozott : 2017. May. 28.
Posztok száma : 68
Motto : Mottó helye Foglalkozás : diák Play by : Mario Casas
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   2017-06-11, 9:36 pm


●●●● Hazel & Anton ●●●●

Ebben a tanévben sokat csajoztam. Sikeres voltam a lányoknál és én ezt kiélveztem. Sose nyomultam nagyon. A lányok első pár reakciójából ki tudtam deríteni, hogy benne lenne e egy alkalmiba. Olyan lányra nem mentem, aki kapcsolatot akart, mert nem akartam összetörni a szívüket. Részegen azonban minden más volt. Sokkal jobban nyomultam és lehet olyan lányokra is, akikre nem biztos, hogy kellett volna. Ezen a bulin, már sok ital lement a torkomon, szóval nem igazán érdekelt, hogy melyik lányhoz simultam hozzá. Próbáltam felvenni az ő ritmusát és úgy táncolni vele. Gondoltam, hogy előbb-utóbb hátra fog fordulni, szóval nem lepett meg. A csajok általában kíváncsibbak voltak, mint a srácok.
- Szerintem pont jó helyre jöttem. - vigyorogtam a lányra, akinek a karjai már a nyakamban pihentek. Én sem pihentettem a kezeim, lassan és óvatosan a derekára csúsztattam, hogy úgy táncoljunk. Élveztem, ahogy a tekintete végigjárta az egész arcomat. Még mindig nem távolodott el tőlem, szóval tudtam, hogy vonzónak tart. Ő is az volt, én is alaposan végigmértem őt.
- Azért jöttem, hogy ne légy magányos. És nyugi, én se foglak elengedni. -


clothes || remélem, jó lesz kezdésnek Very Happy ||  ©️
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. Jun. 02.
Posztok száma : 9
Motto : Trust me, Hon, I am a Good Girl Age : 21 Titulus : Evil Witch Foglalkozás : Student Play by : Aarika Wolf
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   2017-06-11, 10:28 pm

-
Just a little Party
Anton x Hazel
Salala - Clothes - 436 szó
Őszintén szólva, nem hiába koptattam le már rögtön a buli elején a velem tartó, pár fős csaj csapatot. Rohadtul útban lettek volna, és nem csak azért, mert az egyik rosszabbul bírta az alkoholt, mint a másik - hanem mert konkrétan az idegeimre mentek volna a szervezkedéseikkel. Eltökélt szándékuk volt az, hogy engem összehozzanak valakivel, aki mellett végre megtalálhatom a földöntúli boldogságot és boldogan élhetek, amíg meg nem - még akkor is, ha tisztában voltak azzal, hogy nem hiszek az ilyen ostoba, szerelmes képzelgésekben. Bár lehetséges, hogy titkon abban bíztak, ha találnak mellém valakit, akkor már kevésbé leszek velük szemét és visszafogom az amúgy nagyon is csípős nyelvemet - de sajnálatos módon, én ebből, köszöntem szépen, de nem kértem. És barátot találni sem állt azon cselekedeteim listáján, amelyeket a közeljövőben szerettem volna bevégezni. Megvenni azt az új fajta, mostanában igencsak felkapott telefont? Pipa. Felhívni Skypeon a drága-drága, idősebb testvérkémet, majd pedig a halálba idegesíteni őt? Pipa. Pasit szerezni? Egy hatalmas nagy X jel. Egyszerűen csak élvezni szerettem volna ezt a szabadságot, szórakozni és nem amiatt elveszteni az eszemet, hogy az állítólagos barátom épp azon tajtékzik, hogy miért vagyok vele olyan bunkó?! (Azért, mert ilyen a természetem, nagyokos.) A szórakozás pedig szinte az ölembe hullott annak a jóképű srácnak a személyében, aki volt olyan bátor, hogy megközelített, sőt, izmos kezeit a csípőmre csúsztatva még ténylegesen táncba is hívott. Láthatóan őt még nem érték el csúnya kis természetem híresztelései - na de majd hamarosan! Bár nem hittem, hogy a mai éjszaka után nagyon bánná a dolgokat... Hisz' nem hiába szerettek jobban a fiúk, mint a lányok, bár azért azt nem mondhatni, hogy az ő köreikben is olyannyira népszerű lettem volna.
- Őszintén szólva, szerintem jobb helyre nem is jöhettél volna - mosolyodtam el csábítóan, miközben még szorosabban simultam hozzá, s így már szinte minden létező testrészem valamilyen kontaktba lépett vele. Mind a csípőm, mind pedig a melleim... És nem igazán hiszem, hogy bánta volna - hiszen melyik épeszű férfi tette volna azt, most őszintén? Ujjaim összekulcsolódtak, miközben még mindig a nyaka köré fontam a karjaimat, így valamiféle béklyót alkotva köré; habár azt mondta, hogy nem akar elengedni, jobb biztosra menni. És ha én biztosra akarok menni, az már szinte veszélyes - főleg, ha ezek mellett még egy kis szórakozásra is vágyom. - Milyen kedves, egy igazi megmentő - hangom akaratlanul is játékosba váltott át, ám a csábító tónus valamilyen szinten még mindig megvolt benne. - Mondjuk ha engem kérdezel, ha akarnál, se tudnál elengedni. Nem szoktam szökni hagyni a becserkészett prédákat - még ha azok maguktól is találnak meg.
Az utolsó szavakat szinte már csak suttogtam, vészesen közel az arcához.
THANKS!





trust me, i'm a good girl

Vissza az elejére Go down
avatar


Winster ✘ Elnök

Winster ✘ Elnök
Csatlakozott : 2017. May. 28.
Posztok száma : 68
Motto : Mottó helye Foglalkozás : diák Play by : Mario Casas
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   2017-06-12, 5:17 pm


●●●● Hazel & Anton ●●●●

Az ilyen bulikra általában nem egyedül mentem. Pár Winsteres testvéremmel buliztuk át az éjszakákat, azonban mindig hamar elváltak az útjaink. Ez nem volt meglepő, hisz inkább a lányok társaságát élveztük ki ilyenkor. Akik ebbe a testvériségbe tartoztak, nem ütköztek nagy nehézségbe csajozás során. A házban mindenki sportolt, szóval a külsejére már kapott egy jó pontot a lányoktól. Szerencsémre nekem sem volt panaszom a külső megjelenésemre. Sok fociedzésem volt egy héten, meg alapból sportos alkatom volt, szóval izomzattal nem volt gond. Igyekeztem adni a külsőmre, de nem mint a sok ecsethajú gyerek.
A külsőmnek köszönhettem, hogy ez a lány sem küldött el, de minden ilyen ismerkedős dolgot a kinézetünknek köszönhettünk. Hiába mondták az emberek, hogy nem a borító számít, de akkor is azt látod meg először. Az ami először meg tudja fogni az embert és ha már az se fogja meg, akkor vége.  
- Azért is jöttem ide. - viszonoztam a csábító mosolyát. Még közelebb jött hozzám, amit egyáltalán nem bántam, éreztem magamon mindenét, a csípőjét... sőt még a melleit is. Próbáltam nem feltűnően rájuk nézni, mikor hozzám nyomta.
- Hát igen, én már csak ilyen vagyok. - a részegen ellőt dumáimat, inkább kitöröltem volna mindenki emlékezetéből.
- Az a helyzet, hogy én se szoktam elengedni a prédákat. - már elég közel volt az arcomhoz, de én még közelebb hajoltam hozzá. Az ajkaink már szinte összeértek, de még nem akartam lesmárolni. Vagyis le akartam, de még egy kicsit húzni akartam, hogy jobban felcsigázzam.


clothes ||   perverz
Vissza az elejére Go down
avatar


Kinsley


Kinsley
Csatlakozott : 2017. Jun. 02.
Posztok száma : 9
Motto : Trust me, Hon, I am a Good Girl Age : 21 Titulus : Evil Witch Foglalkozás : Student Play by : Aarika Wolf
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   2017-06-16, 9:13 pm

-
Just a little Party
Anton x Hazel
Remélem tűrhető:O - Clothes - 469 szó
A külső nem számít, a belső a lényeg - mondják az emberek. Én pedig ezt egy akkora baromságnak tartom! Hiszen lehetsz okosabb, mint maga Albert Einstein, lehet bármennyire is gyönyörű a lelked, ha a külcsín nem üti meg ponthatárt azon a bizonyos mércén, akkor minden hiába van - és akár el is áshatod magad. Az emberek már csak a borító alapján ítélnek, és ha nem vagy eléggé szemrevaló, akkor már hiába a kedvesség, hiába a teperés - semmi sem fog érni egy fabatkát sem, mert mindenki a külsőre megy. Ez az, ahogy működik a Föld, ez a mocskos világ, amelyben élünk és lélegzünk. Egy telt ajak, egy csábosan gömbölyödő csípő és selymes haj a pillanat tört része alatt lenyom egy okos kis gondolatmenetet. Persze akadnak kivételek, különleges esetek - mint mikor például egy tíz per tizes pasi egy jó szándékkal is hármasra értékelt csajjal randizik -, ám ezek is csak erősítik ezt a szabályt, szokást - vagy nevezze mindenki annak, aminek akarja. Mert hiszen; tegyük fel, ha a külsőm nem olyan lenne, amilyen, ez a srác vajon idejött volna hozzám? A válasz pofonegyszerű: NEM. Amin, valljuk be, nem is csodálkoztam volna. Ám szerencsésnek mondhattam magam, a külsőmre alig-alig lehetett panasz, így egészen egyszerűen vonzottam magamhoz a ma esti partneremet. És habár konkrét elképzelésem nem volt a srácokat illetően, felettébb izgatottá tett a tény, hogy egy ilyen sármos egyént sikerült kifognom. Legfőképpen, ha a majdani képességei is legalább olyan jók lesznek, mint a kinézete... Szinte beleborzongtam ebbe a gondolatba, ahogy - miután szavait hallva -, közelebb hajoltam hozzá, enyhén felpipiskedve, úgy, hogy alsó ajkam pille könnyen súrolta a fülcimpáját.
- Hmpf? Valóban? Egy kedves megmentője lennél a magányos lányoknak? - karjaim még mindig szorosan fonódtak nyaka köré, csípőm pedig továbbra is a zene ritmusára ringott, szorosan hozzátapadva a srác testéhez. Hülye lettem volna eltávolodni tőle - ez a test komolyan úgy vonzhatta a csajokat, mint a drog a függőket, vagy a fagyis kocsi hangja a kölyköket. Lehetetlen lett volna betelni vele. - Te kis hazug. Nem hiszek neked, csak, hogy tudd.
Lassacskán ajkaim visszavándoroltak előbbi helyükre, és ismét olyan közel voltunk egymáshoz, hogy leheletünk könnyen összekeveredett a közöttünk feszülő, aprócska térben. Nem igazán zavartak a körülöttünk sereglő egyetemisták, akik olykor-olykor meglöktek minket, és habár normális esetben jól beszóltam volna nekik, jelen pillanatban túlságosan elvoltam foglalva azzal, hogy teljesen a bűvkörömbe vonjam a srácot - már ha eddig nem sikerült volna.
- Pedig már arra gondoltam, hogy megjutalmazlak valami finomsággal, amiért így megmentettél a magányosságtól... De nem csak hazug vagy, hanem buta is. Itt én vagyok a vadász, te pedig a préda, cukorfiú - hatalmas vigyor költözött az arcomra, majd pedig, egyik karomat levezetve izmos hátán, enyhén végigkaristoltam körmeimmel, majd pedig megállapodtam a derekán. Kíváncsian pillogtam fel rá, a szemeibe nézve próbáltam némán feltenni a kérdést; na, most mit lépsz, szépfiú?
THANKS!





trust me, i'm a good girl

Vissza az elejére Go down

Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Hazel & Anton   

Vissza az elejére Go down
 
Hazel & Anton
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Hazel szobája

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Get more adventure :: A múlt-
Ugrás: