HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
cherry & tyra

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Dunant

Dunant
Csatlakozott : 2017. Jun. 06.
Posztok száma : 28
Motto : Mottó helye Age : 23 Foglalkozás : Tanuló Play by : Sarah Mikaela
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: cherry & tyra   2017-06-17, 10:49 pm





Cherry & Tyra


Átkozottul nem volt kedvem a postás szerepét játszani, főleg már csak azért nem, mert sejtettem: ezzel csak Annikát húzom fel, pedig akkor épp relatíve kiegyensúlyozottabb volt a kapcsolatunk. Vagyis… mondjuk, hogy nem nézett levegőnek, ha szembe jött velem az egyetemen, hanem képes volt valamit odaböffenteni, hogy aztán a barátai társaságában eltűnjön. Végül is, ezt a viselkedési formát magamnak is köszönhettem, elvégre lehet ha több időt töltök lenne, akkor nem olyan lenne a kapcsolatunk, amilyen… de ezen igazából teljesen felesleges volt rágni magam. Akkor már legalábbis úgy gondoltam, hogy nincs sok értelme.
Épp ezért dühített, hogy anya megkért, adjak át Annikának egy levelet, amit neki írtak, mivel hogy az eddigi üzeneteikre nem válaszolt, a telefont meg nem veszi fel. Tényleg kezdtem úgy érezni magam, mintha a szüleink valóban két legyet akartak volna ütni egy csapásra: nekem elvileg a húgomra kellett volna figyelnem, neki pedig rám, de… nem hiszem, hogy ez utóbbiból sok minden megvalósulna, aminek kifejezetten örültem. Tény, én se voltam Annika erényeinek őre, elvégre akkor végérvényesen tönkre tettem volna a köztünk lévő kapcsolatot. Nyugodtan jöhetett volna azzal, hogyha eddig nem foglalkoztam vele, akkor mire fel most ez a nagy változás… és lenne is a szavaiban valami.
Épp ezért végül azzal a bizonyos kellemetlen előérzettel indultam el a Mather ház felé. Mondjuk, hogy elég sok mindenre felkészültem az est kapcsán, csak azzal nem számoltam, hogy lehet már tervem azon része kudarcba fullad, ahol találkoznom kellene Annikával. Tudtam én, hogy a Matheres diákok kifejezetten kedvelik a partikat, de azzal nem számoltam, hogy ide értendő a „bárhol és bármikor” fogalma is. Már messziről látszott, hogy nem egy csendes éjszakának látnak elébe, ezért kicsit el is gondolkoztam: tényleg most kellene ránéznem a húgomra? Végül vettem egy nagy levegőt és inkább mégis csak tovább haladtam az épület felé. Elvégre… nem vagyok egy buli kerülő egyed, ha valami belsős dolog, akkor maximum elzavarnak. De legalább senki nem mondhatja, hogy nem próbáltam meg!
Már csak arra kellett rájönnöm, hogy az adott hangzavarban simán csak nyissak be és törjek rá a helyszínen lévőkre, vagy azért próbáljak meg csöngetni, vagy valami hasonló… dilemma dilemma hátán. Vagy csak simán én nehezítettem magamnak a saját életemet.


Vissza az elejére Go down
avatar


Mather ✘ Elnök

Mather ✘ Elnök
Csatlakozott : 2015. Jan. 15.
Posztok száma : 24
Motto : It's my life, don't you forget! Age : 22 Titulus : szabadszellemű Foglalkozás : diák, önjelölt tetováló Play by : Anna April
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   2017-06-30, 12:31 am

Come on join to our party!

Rég szórakoztam már ilyen jól, mint ma este. Azaz, talán múlt héten. De az már akkor is régen volt. Szinte történelem. Pedig ma csak egy lightos kis iszogatásnak indult. Csak ücsörögtem békésen a Mather ház nappalijában, mikor megjelent a tesóm meg pár idióta haverja és némi alkohollal csatlakoztak hozzám. Na most, ebből a lazulásból általában orbitális nagy partik szoktak kerekedni. Iszogattunk, csúszott le egyik sör a másik tömény után, ráadásul mire észbe kaptam, már egész sokan ültünk ott a nappaliban és a zene is bömbölt. Nem mintha bánnám, így kell ennek lennie. Aztán valamelyik ökör, lehet, hogy éppen én(?) felvetette, hogy játsszunk felelsz vagy merszet. Ez pedig épp elég őrült ötlet ahhoz, hogy mindenki belemenjen. Na és nem is lennénk mi matherosok, ha valami pitiáner kis kérdéseket és feladatokat adnánk egymásnak. Bár a ’felelsz’ opciót egyébként is csak a papírkutyák választják. Így természetes volt, hogy ’merek’, mikor rám került a sor. Akkor pedig az idióta bátyám sunyin összehúzott szemmel, vigyorogva meredt rám és ebből már tudtam, valami elképesztően eszelős feladatot találhatott ki nekem. És nem is kellett csalódnom.
- Hozd színünk elé egy Goddardos barátunk alsógatyáját trófeául – mondta alighanem előkelőnek szánt hangszínnel. Egyöntetű, helyeslő ujjongás fogadta az ötletet.
- Vállalom – vágtam rá gondolkodás nélkül. Ez a feladat annyira őrült, hogy muszáj megcsinálnom. – De maradjon ám pia, mire visszaérek! És ne gondold, hogy ezért nem veszek elégtételt még az este folyamán – vetettem még oda a tesómnak és már fel is ugrottam. Taps és ujjongás kísér, miközben elhagyom a testvériségem lakrészét. Azaz csak elhagynám.
Ahogy lenyomom a kilincset és kilépnék a helyiségből, ugyanis egy alacsony, szőke lánnyal találom szembe magamat. Nem ismerős és nem is értem, miért ácsorog pont itt.
- Hát te meg ki vagy itt? - nem épp értelmes kérdés, de így igencsak spiccesen ez az első, ami kicsúszik a számon, ahogy meredten nézek a szőkeségre, aki a lehető legváratlanabbul termett itt előttem az ajtóban.

Tyra &  Cherry

szószám: 319 ❖ zene: Light it upmegjegyzés: Remélem jó lesz  ❞



It’s my life, don’t you forget!



Vissza az elejére Go down
avatar


Dunant

Dunant
Csatlakozott : 2017. Jun. 06.
Posztok száma : 28
Motto : Mottó helye Age : 23 Foglalkozás : Tanuló Play by : Sarah Mikaela
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   2017-07-09, 9:10 pm





Cherry & Tyra


Pedig már egész közel jártam ahhoz, hogy benyissak, de tényleg! Rendben, lehet túlzok ezzel, de azt hiszem elég közel jártam a döntéshez. Végül is, csak azt kellett megrágnom magamban, hogy milyen végkimenetelei lehetnek annak, ha kopogás vagy csengetés nélkül csak úgy „berontok” a Matheresekhez. Végül is, lehet még egész szimpatikus fellépés lett volna, tekintve, hogyha jól tudom, akkor jobban szimpatizálnak a rebellis magatartással…
Visszatérve a lényegre: már ott voltam, hogy ráteszem a kezem az ajtókilincsre, mikor hirtelen az feltárult előttem és szembe találtam magam… egy lánnyal. Talán nem a legjobb képet festi le rólam, hogy nem tudom fejből, hogy a különböző házaknak kik az elnökei és elnökhelyettesei, de volt egy olyan érzésem, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Ne felejtsük el azt se, hogy elég megilletődött állapotomban voltam, elvégre nem számítottam rá, hogy mondhatni rám nyitják az ajtót – de ahogy láttam, ő se számított szerény személyemre.
- Tyra… Tyra Ansbjörg. Nem tudod véletlen, hogy a húgom, Annika bent van-e? - hát ha már úgy alakult, kössük össze az egyszerűt a hasznossal: oké, nem lehettem biztos benne, hogy ismeri Annikát és ha igen, akkor megosztja-e velem ezt az információt. Kishúgom eddig a létezésemről is mélyen hallgatott, nem lepődnék meg azon, ha mindenkinek a lelkére kötötte volna, hogyha én keresem, akkor közöljék: nincsen itt, vagy valahol nagyon-nagyon máshol van. Hogy gyerekesnek találtam-e ezt a viselkedést? Nem kicsit. Nem menekülhet folyamatosan a saját családja elől, mert ez egyszer vissza fog ütni. Vagy csak én próbáltam meg ezzel győzködni magamat?

Vissza az elejére Go down
avatar


Mather ✘ Elnök

Mather ✘ Elnök
Csatlakozott : 2015. Jan. 15.
Posztok száma : 24
Motto : It's my life, don't you forget! Age : 22 Titulus : szabadszellemű Foglalkozás : diák, önjelölt tetováló Play by : Anna April
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   2017-08-11, 10:49 pm

Come on join to our party!

Már épp indulnék teljesíteni a testvérem által rám szabott "küldetést", ám az ajtóban egy nem várt vendéggel találom szembe magamat. Fogalmam sincs, ki az, pláne nem így félrészegen, és ezt egy nem túl szofisztikált, de egyértelmű kérdés formájában rögtön a tudtára is adom. A nevét nagyjából abban a pillanatban el is felejtem, ahogy elhangzik a szájából, de mindegy is. Bárgyú vigyorral hallgatom, miközben kissé habogva próbálja elmagyarázni, miért is jött ide, merthogy nem Matheros, ez mondjuk messziről le is rí róla. Olyan kis visszahúzódónak, szendének tűnik így ránézésre. Ez pedig egyből egy kissé ördögi, de annál nagyszerűbb tervet sző a fejemben. Mert mindig szomorú látni, ha valaki nem képes élvezni az életet és ha egy mód van rá, ezen változtatni kell. Ő pedig a kezembe adja a lehetőséget gyakorlatilag azzal, hogy ezt az Annikát keresi. Akit egyébként úgy szegről-végről ismerek, csak túlzottan elködösíti az agyamat már az alkohol ahhoz, hogy ezt egyáltalán tudatosítsam magamban. Úgyis tök mindegy, kit keres.
- Gyere, megkeressük - szélesen, bár kissé bárgyún vigyorgok rá, ami akár vészjósló is lehet, (pláne, ha tudná, mit forgatok a fejemben), és még mielőtt ellenkezhetne, megragadom a csuklóját és behúzom magammal a nappaliba, nagy robajjal becsapva az ajtót a hátunk mögött és odarángatom, hogy a kanapén és környékén lézengő haverjaim is láthassák.
- Srácok, goddardos alsógatyát nem hoztam ugyan, de találtam útközben valami sokkal nagyobb fogást. Gondoltam nem gond, ha az alsógatyát egy csinos csajszira cserélem, aki... melyik házba is jársz? - nézek rá a szőkeségre, aki eddigre már a srácok tekintetének kereszttüzébe került. A bátyámat leszámítva, aki mostanában nőfaló hírének ellentmondva nem sokat törődik egyik lánnyal sem (talán megcsömörlött vagy valami), láthatóan mindenkinek felkeltette az érdeklődését. Van is miért, szemrevaló lány, azt meg kell hagyni.
- Ő itt Annikát keresi. Gondoltam segíthetnénk neki - a szavaim még kedvesnek is hangozhatnak, talán fel is csillan tőlük benne Tyrában a remény, hogy milyen jó fejek is vagyunk mi (ettől persze még azok vagyunk, de nem ez a lényeg), de a haverjaim és a bátyám láthatják a hozzá tartozó hamiskásan csillogó tekintetemet is, amit a lány nem, mivel mellette állok, és egyből értik is, hogy mire gondolok. Az egyik haverom már áll is fel, hogy a matherosok bejáratott is bárpultjához lépjen és töltsön egy welcome drinket az érkező hölgynek.
- Mielőtt azonban elmondanánk neked, hogy hol van, kérlek tisztelj meg minket azzal, hogy koccintasz velünk egyet. Végül is a Matherban vagy vendégségben, mi pedig szeretjük illő módon üdvözölni a vendégeinket. Igaz, fiúk? - közben a haverom már a kezébe is nyomja a poharat, akár akarja, akár nem, a többiek helyeslése közepette, akik hangos, bátorító skandálásba is kezdenek, miközben felállnak és körben közrefogjuk az új jövevényt.
- Ha lehúzod most egyszerre ezt a kis itókát, megígérjük, hogy még oda is viszünk Annikához. Nem nagy kérés, igaz? - lépek kicsit közelebb a lányhoz és mondom el a fülébe még ezt bátorításképp, rámosolyogva, mielőtt hátrébb lépnék, hogy beálljak a körbe és csatlakozzak a skandáláshoz:
- Idd ki! Idd ki! Idd ki! - csak ezt hallhatja mindenfelől, egy zárt kör közepén állva, míg el nem szánja magát a nagy lépésre. Végül is csak egyetlen pohárka nem nagy kérés, nem igaz? Még a legprűdebb antialkoholista fapina is meg tudja inni, úgy hiszem. Mi tényleg csak vendégszeretetből tesszük, amit. Aki nem tud magától élni rendesen, annak meg kell adni a kezdőlökést. Rajtam pedig igazán nem fog múlni ez.

Tyra &  Cherry

szószám: 560 ❖ zene: Light it upmegjegyzés: Remélem jó lesz  ❞



It’s my life, don’t you forget!



Vissza az elejére Go down
avatar


Dunant

Dunant
Csatlakozott : 2017. Jun. 06.
Posztok száma : 28
Motto : Mottó helye Age : 23 Foglalkozás : Tanuló Play by : Sarah Mikaela
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   2017-10-01, 12:55 am





Cherry & Tyra


Most mondhatnánk, hogy már az első pillanattól, mikor megláttam Cherryt sejthettem volna, hogy ez az egész nem lesz egy egyszerű menet. Csak épp próbáltam nem az előítéletes énemre hallgatni és úgy gondoltam, hogy talán jobb dolguk is van, semmint hogy velem szórakozzanak. Nem sokkal később már teljesen egyértelmű volt, hogy a gondolatmenetem nem igazán volt helytálló, sem a „ne legyünk előítéletesek”, sem a „maximum csak elhajtanak valahova” tekintetében.

- Köszönöm! - mosolyodtam vissza a lányra, ott még nem szúrt szemet sem a hanghordozásában, sem semmiben, hogy lenne valami hátsó szándéka… ugyan már, nem vagyok én Sherlock Holmes, hogy apró jelekből és mimikából olvassak. Sajnos jós sem, pedig akkor legalább elkerültem volna egy-két kellemetlen szituációt.

Kicsit meglepett a nagy társaság, ami lent fogadott, azért körbenéztem egy kicsit, hátha van olyan szerencsém, hogy kishúgom mondjuk épp a helyszínen szórakozik, de nem igazán volt időm alaposabb terepszemlére, mivel megütötték a fülemet Cherry szavai. Goddardos alsógatya? Minek kellene neki egy olyan? Volt erről egy kellemetlen elképzelésem, de elhessegettem a gondolatot, amúgy is úgy tűnt, nem nagyon lesz arra időm, hogy ez utóbbi információn merengjek.

- Dunantos vagyok - feleltem meg a kérdést, ami után mintha egy-két srác sejtelmesen összenézett volna, ami nem igazán nyugtatott meg.
Gyanakvásom kicsit csillapodott, mikor megemlítette a többieknek, hogy Annikát keresem, viszont az ital említése annyira nem dobott fel. Nem voltam absztinens, vagy bármi ilyesmi, egyszerűen csak az idejét se tudtam annak, hogy ténylegesen nagyobb ivási „programban” vettem volna részt. Őszintén, Leon mellett erre nem igazán volt lehetőségem… ami a poharat megtekintve úgy tűnt nem válik igazán javamra.

- Ez igazán nem szükséges… - próbáltam kitérni a dolog elől, de a welcome drinket hozó srác nem igazán törődött a kapálózásommal. Nem sokkal később már azt vettem észre, hogy a lent lévő kis társaság fokozatosan körbevesz, majd nem sokkal később már együtt skandálják a filmekből már eléggé jól ismert „idd-idd” rigmust. Értem én, hogy az egyetemi élet szerves része az ilyen típusú partizás, de… reméltem még egy darabig elkerülöm az ehhez hasonló helyzeteket.

- Ez… mindenképp szükséges? - tettem fel a kérdést, de nem igazán tűnt úgy, mintha lenne más választásom. Oké, legrosszabb esetben azt hiszem kitoloncoltak volna a házból, de akkor… csak találtam volna valami módot, hogy megtaláljam a húgom, nem? Viszont nekem magamnak lett volna már égő, ha mindezek után valamelyikük kezébe nyomom a poharamat és meghunyászkodva otthagyom a helyszínt. Így történhetett meg az, hogy végül is engedtem a nyomásnak és lehúztam az italt – az viszont iszonyúan marta a torkom. Fogalmam se volt mi lehetett benne, de nagyon-nagyon fintorognom kellett. Azon már meg se lepődtem, hogy ez után eléggé kinevetett egy-két jómadár, mert tény, nem vághattam a legbizalomgerjesztőbb képet, de legalább nem volt hányingerem. Akkor még legalábbis nem volt.

Vissza az elejére Go down
avatar


Mather ✘ Elnök

Mather ✘ Elnök
Csatlakozott : 2015. Jan. 15.
Posztok száma : 24
Motto : It's my life, don't you forget! Age : 22 Titulus : szabadszellemű Foglalkozás : diák, önjelölt tetováló Play by : Anna April
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   2017-10-28, 1:09 am



Tyra & Cherry


Úgy hiszem, ez a buli nem lesz mindennapi. Erről pedig az újdonsült kis vendégünk fog gondoskodni, még ha neki valószínűleg semmi ilyesmi terve sincs, mikor szembetalálja velem magát az ajtóban. A srácok láthatóan meg is feledkeznek a goddardos alsógatyáról, amit hoznom kellett volna nekik, ahogy meglátják a "kapásomat". Tyra csak félszegen áll mellettem, ahogy "bemutatom" a többieknek. Mikor kiderül, hogy dunantos, én is hamiskásan elmosolyodom egy kissé. Szóval tényleg egy olyan kis ártatlan virágszál, mint amilyennek tűnik. A kis sünike bekeveredett a farkasok közé. Még fogalma sincs, mennyire a falka sűrűjébe.
Persze nem akarom én bántani, épp ellenkezőleg. Szeretném neki megtanítani, milyen is igazán szórakozni. Mondhatni önzetlen segítséget nyújtok neki. A dunantosok is pont ezt csinálják, nem? Önzetlen szamaritánusok. Hát most én is az leszek. Hogy egy kis gyorsítót kell adnom neki hozzá és kicsit erélyesebbnek hatni a tömeg erejével, igazán nem az én hibám. A cél amúgy is szentesíti az eszközt, nem igaz?
Látom rajta, mennyire nem tud mit kezdeni a helyzettel és legszívesebben visszautasítaná az italt, de egyrészt nagyon meg akarhatja találni Annikát, másrészt feltehetően nem mer ellenkezni egy maroknyi "vérmes" matherossal, akik közrefogják és vadul skandálva bátorítják az itóka elfogyasztására.
Végül, ahogy azt vártam is, mindenki megelégedésére beadja a derekát és lehúzza a kis "koktélunkat", amit direkt ilyen esetekre szoktunk keverni. Elégedett, kissé huncut mosollyal nézem a jelentet, ahogy utána fintorogva engedi le az üres poharat. Na igen, ütős ital, annyi szent. Van benne mindenféle tömény, amit a házban találni. Meg úgy általában bármi, ami alkoholos. Vad ujjongás és tapsvihar kíséri Tyra tettét. Ezután megfogom a karját és kihúzom a körből. Van, aki odakiált neki valamit, némelyek jelentőségteljesen ránéznek, vagy szélesen vigyorognak rá, de utat engednek, ahogy egy félreesőbb kanapéhoz vezetem. Nem a legjobb állapotú, kicsit kopott, kicsit koszos, láthatóan megviselték már az itt rendezett bulik, de a célnak most megfelel.
- Mindjárt megkeresem neked Annikát, jó? Csak ülj le egy kicsit, hogy lecsillapodjanak a kedélyek, aztán már feltűnésmentesen leléphetünk innen, ha menni akarsz, becsszó - bátorítóan mosolygok rá, mintha a cinkosa lennék.
- Addig esetleg mesélhetnél róla, miért ilyen fontos megtalálnod. Vagy túlzottan személyes? - persze nem véletlenül kezdek el bratyizni vele. Természetesen a javát akarom, csak nem úgy, ahogy ő gondolja. Mert az ilyen dunantos jó kislányok nem tudhatják, mi a jó nekik. De én ezen segítek éppen. Hogy hogyan? Egyelőre időhúzással. És ezt minden jelenlévő tudja, mert értette a "welcome drink"-ből, ezért is hagynak minket békén egyelőre. Amiről ugyanis Tyra nem tudhatott, hogy lényegesen ütősebb kutyulék volt az, mint pár tömény összeöntése. Alapjáraton nem helyeslem a drogfogyasztást, még a fűért sem rajongok (a külsőmből eredő előítéletek ellenére), de vannak emberek, akiknek egyszerűen muszáj efféle segítséget nyújtanunk, ha meg akarjuk őket tanítani partizni. Ez a lány pedig láthatóan ilyen.
Nem kell persze semmi komoly cuccra gondolni, csak egy kis por, amit az italába löktünk. Nem lesz tőle semmi baja, csak épp a bulizáshoz amúgy is szükségtelen gátlásait fogja levetkőzni. Mondhatni kiadni magából az állatot, ami ott mélyen mindenkiben benne van, csak jó páran elnyomják, nem merik megélni. Ebben segít ez a kis porocska. Barátkozni, táncolni, flörtölni, élvezni az italt, a zenét, a társaságot, általában az életet. Mi rossz van ebben? Még az a kis fejfájás, fáradtságérzet is megéri érte másnap. De ezt ő önként aligha adná ki magából. Így viszont csak néhány perc, míg hat a szer és Tyra az lehet, aki igazán. Bulizhat életében egy orbitálisat, megélhet mindent, amit legbelül szeretne. Én pedig nem várok érte semmilyen ellentételezést, csak azt, hogy végignézhessem, mit hoz ki belőle mindez. Most mondja azt valaki, hogy ez nem jó szándékú, önzetlen segítségnyújtás! Mert szerintem ez igenis a napi jó cselekedetem! Sőt, talán még annál is több!



Bocsi a késésért!
••



It’s my life, don’t you forget!



Vissza az elejére Go down

Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: cherry & tyra   

Vissza az elejére Go down
 
cherry & tyra
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Welcome to Abbey Mount :: Testvériségek lakrésze :: Mather house-
Ugrás: