HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Grant et Morin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Goddard

Goddard
Csatlakozott : 2017. May. 31.
Posztok száma : 25
Motto : Lehetetlen úgy sikereket elérni, ha a társadalom felét visszahúzzák Age : 20 Titulus : Dinnye Foglalkozás : tengerbiológus to be Play by : Vanessa Moe
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Grant et Morin    2017-07-16, 11:35 am


ALL I NEED IS FOOD.
Pokolian éhes vagyok, és nyilván a szobámban felejtettem a pénztárcám… ami valamilyen szinten nem lep meg, hisz reggel fél órával az előadásom kezdete előtt keltem fel, így mindössze egy gyors fogmosásra és öltözködésre volt időm. Aligha. Tehát igen, a reggelit is sikeresen kihagytam, mert annak köszönhetően, hogy rettenetesen késésben voltam, még csak lehetőségem sem nyílt bárhol is megállni és élelmet venni.
Az ok, amiért elaludtam reggel az volt, hogy tegnap este irdatlanul sokat és mérhetetlenül későig beszéltem barátnőmmel, Victorie-vel. Jelenleg válsághelyzetben van a kapcsolata, aminek titokban bár, de örülök, hisz a barátja egy XXL méretű szarzsák, egy igazi f@sztarisznya. Ennek ellenére igyekeztem megnyugtatni szegényt, no meg valahogy sugallni, hogy a szakításuk nem véletlen. De alig tudtam bármit is mondani a rengeteg erőfeszítés ellenére, mert mindent magára vett, és az én rossz tulajdonságaimmal takarózott. Nagyon kevés kellett ahhoz, hogy vissza ne szóljak neki és olyat, amit később talán én is megbánok... tudom, hogy néha jól jön, ha kemény és őszinte az ember, de ez most nem az a pillanat volt, tehát csak végighallgattam és úgy tettem, mintha teljesen rendben lenne, amit csinál.
A fűbe ücsörögve és a mobilommal szórakozva próbálom elvonni a figyelmem a korgó gyomromról, de mintha az agyam direkt rá kontrázna. Az online ismerőseim között görgetve igyekszek olyasvalakit találni, aki esetleg megszán és kölcsönad egy kis pénzt, de tulajdonképpen annyira nyűgös vagyok az éhségnek köszönhetően, hogy még csak kedvem sincs az emberekhez.
Hisztisen égnek emelem az állam és összepréselt szemekkel, kínlódásomat még nyilvánvalóbbá téve felnyafogok. Nagyot sóhajtva kiegyenesedem, egy pillanatra megtorpanok, majd ajkaim széles mosolyba görbülnek.
- Hé, kampánysrác ! – szólítom le az ismerős arcot, miután ujjaim segítségével figyelemfelhívás céljából fütyülök egyet. – Nincs kedved együtt ebédelni? – kérdem vigyorogva arra gondolva, hogy milyen szörnyű vagyok, amiért képes lennék egy ismeretlennel meghívatni magam. Ő még nem tudja…

FREDDIETEDDY <3
Vissza az elejére Go down
avatar


Dunant

Dunant
Csatlakozott : 2014. Oct. 28.
Posztok száma : 11
Age : 24 Foglalkozás : diák Play by : Oscar Spendrup
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Grant et Morin    2017-10-03, 7:49 pm

A telefonom olyan kárörvendően sípolt és berregett az ujjaim között, hogy komolyan fontolóra vettem, hogy a vállam felett átdobva belehajítom a szökőkút piszkos vizébe, de türelmes és kitartó ember lévén végül csak egy hosszú sóhaj kíséretében indítottam egy új játékot. Egyetlen gombnyomásra a béna kis madár újra felbukkant a képernyőn, én pedig igyekeztem ezúttal ügyesebben manőverezni vele a földből kinövő és égből lenyúló csövek között, mintha lenne rá bármi esélyem, hogy megdöntsem az öcsém pofátlanul magas Flappy Bird rekordját. Persze nem volt, Thomas gyakorlatilag csukott szemmel, kézen állva, bal lábujjal is nevetve összeszedett több, mint hatszáz pontot, ez csak amolyan kényszeres mellékcselekvés volt, amivel elüthettem a szabad óráimat. Mindig is csodáltam azokat, akiknek a tantárgyfelvétel zökkenőmentes, párperces időtöltés volt csupán az évkezdés előtt, és már komolyan fontolóra vettem, hogy szorgalmazom a tanügyin a szabadon választható tárgyak felvétele közé a „hogyan ne tegyük tönkre órarendünk elbénázásával az egész félévünket” ismeretterjesztő kurzust. Idén mondjuk egész olcsón megúsztam, ha azt vesszük, hogy a tavalyi évben csak a legkorábban kezdődő előadást és a legutolsónak megtartott gyakorlatot tudtam felvenni minden tárgyamhoz, most csak heti kétszer csináltam magamnak egy felesleges, négy órás ebédszünetet két órám közé. Ugyan kétszáznegyven perc még mindig irtózatosan sok volt egy egyszerű, kávézással egybekötött ebédre is, és az idegesítő telefonos játékok közben is csak annyira repült az idő, mint egy középiskolai matekórán, még mindig jobb volt, mint egy fél napos céltalan bolyongás, habár hasznosan ezt sem igazán lehetett eltölteni. A sárga pixelmadár végül ismét nekicsapódott az egyik csőnek, én pedig megint kínosan messze voltam az áhított pontszámtól, így csak bosszankodva bezártam a játékot és a zsebembe süllyesztettem a telefonomat, mielőtt még kárt tennék benne. Az időtöltés a bugyuta játékok híján a kóválygás és az ücsörgés kettesére szűkült, egészen addig, amíg a pázsit rám nem hozta a frászt. Jobban mondva a lány, aki a fűben hevert, és egyéb jelenlévő hiányában valószínűleg hozzám intézte szavait, én meg, miután gondolatban roppant hálás voltam magamnak, hogy eltettem a telefonom, mielőtt ijedtemben a fejére ejtettem volna, jobban szemügyre vettem az ismerős ismeretlent.
- Szia, kicsi, de annál hangosabb! – viszonozom széles vigyorral arcomon a megszólítását. Nem kell sokat kutatnom az emlékeim között, egyből beugrik a lány arca, aki apró termete ellenére irdatlan hangerővel és maximális lelkesedéssel tüntetett a női jogok védelméért a legutóbbi felvonuláson. – Nem is tudom, legyen?


380 x ebben x erre x dinnyelány <3
Vissza az elejére Go down
avatar


Goddard

Goddard
Csatlakozott : 2017. May. 31.
Posztok száma : 25
Motto : Lehetetlen úgy sikereket elérni, ha a társadalom felét visszahúzzák Age : 20 Titulus : Dinnye Foglalkozás : tengerbiológus to be Play by : Vanessa Moe
Felhasználó profiljának megtekintése

TémanyitásTárgy: Re: Grant et Morin    2017-10-22, 1:45 pm


ALL I NEED IS FOOD.
Oké, nem is vagyok annyira szent, hogy féltenem kelljen a lelkem, ugyanis ez nem az első alkalom lenne, hogy valakit lehúzok valamivel. De istenem! Mindig abból indulok ki, hogyha egyszer abban a helyzetben találnám magam, hogy nekem kell másnak segíteni, akkor gondolkodás nélkül megtenném, ha lenne rá alkalmam. A karma úgyis egy ribi, semmit sem lehet következmény nélkül elvenni másoktól.
- Csak alacsony növésű. – jegyzem meg, miközben feltápászkodom és kihúzom magam, mintha csak azt akarnám bizonytani, hogy én ugyan normális növésű vagyok. – De nem is a méret a lényeg, ahogy mondani szokás, és noha nem kell biztosítsalak róla, de a nemünk különbségével kezdve, határozottan meg vagyok róla győződve, hogy nekem kisebb. – kacsintok rá, és kissé értetlenül grimaszolva elnézek. – Miért beszélünk egyáltalán a méreteinkről? Mármint… csak ebédelni szerettelek volna elhívni – vagyis magamat meghívatni veled, hogy pontosítsak, de te nyilván még mindig nem tudsz erről – és naná, hogy legyen. Lehet, soha többé nem adódik lehetőséged egy kellemes evést eltölteni a kampányodat a leghangosabban támogató személlyel. Hát ilyet nem illik kihagyni, nincs igazam? – kérdem csípőre tett kezekkel, miközben bírálást színlelve mustrálom. Na persze… majdnem el is hittük, hogy soha többé nem merem majd megetetni magam vele, ha most az egyszer sikerül. De mielőtt bárki is félreértené, nyilván nem tervezek szokást csinálni belőle, és én is szívesen visszahívom addig, míg a nézeteimet támogatja. Vagy legalább is addig, míg jó fej. A férfiak néha nagyon furcsákká válnak, egyszerűen a gondolattól is libabőrös leszek. Gyakran elég pár kedves szót intézned feléjük, meghallgatnod a nyomi vicceiket meg nevetned rajtuk és a következő pillanatban azon kapod majd magad, hogy elsírják neked az életüket, a szerelmi bánatukat, vagy elhiszik, hogy annyira mély a kapcsolatotok, hogy nyugodtan átdughatják a nyelvüket a szádba. Mert biztos te is erre vágysz. No, még mit nem! Az egyetlen dolog, amire vágyok, az az, hogy valami finomat egyek.
- Tehát! Kíváncsian várom, hogy elvigyél a kedvenc helyedre és megmutasd, mi jót szoktak enni a hozzád hasonló kampánysrácok. – folytatom, miközben bőszen bólogatok és mielőtt még teljesen megfeledkeznék róla, óva intem. – Csak figyelmeztetlek, hogy semmi fura húst nem eszek, szóval ha szereted a vadlovat, vagy a rinocéroszszarvat, vigyél a leges legklisésebb helyre, amit csak ismersz.

FREDDIETEDDY <3
Vissza az elejére Go down

Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Grant et Morin    

Vissza az elejére Go down
 
Grant et Morin
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Grant Ward

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: Welcome to Abbey Mount :: Udvar-
Ugrás: