HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Arnold Brooks

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Arnold Brooks   2012-04-27, 6:32 pm

<< ARNOLD TOBIAS BROOKS >>

Mindenkinek joga van a mássághoz, azonban senkinek nincs joga erőszakosan beleavatkozni mások életébe.

Születési hely és idő. 1995. 01. 02. Hertford (Anglia) Kor. 17 Foglalkozás. még tanulok Szexuális orientáció. homoszexuális Szociális állapot. felső osztály Csoport. fiú diák

Spoiler:
 

Family:
Anya. Whitney Brooks felvette apa nevét, mikor összeházasodtak. Gazdag családból származott és világ életében arról álmodott, hogy állatorvos legyen. Teljesítette is célját, Hertford állatdokijaként tartják számon az itteniek. Jelenleg negyven éves és hihetetlenül fiatalos anyuka. Imád főzni, főleg a süteményekért van oda... bár sosem eszi meg őket. Ezt a feladatot apára és rám hagyja. Jó a kapcsolatunk, mi tagadás, viszont kétlem, hogy ez így maradna, miután megtudná, hogy meleg vagyok. Illetve, nem tudom... Jobb szeretem ezt a témát hanyagolni. Tökéletesnek neveltek. Tökélyt várnak el tőlem. Nem akarok csalódást okozni.
Apa. Richard Brooks szintén orvos, csakhogy ő a fogak világában érzi jól magát. A szájvíz meg a fémeszközök társaságában. Személy szerint gusztustalannak tartom és világ életemben rettegtem a fogorvosoktól - igen, annak ellenére, hogy apa az -, de sosem említettem neki. Elfoglalt ember, általában későn ér haza és ritkán beszélünk, amit nagyon sajnálok. Szükségem lenne rá, de... ezt sem említem. Nem akarok balhét a családon belül. Negyvenhárom éves, a kapcsolatunk pedig tűrhető. A sütizések közepette egész jó vitákat bonyolítunk le, általában arról, hogy két focicsapat közül melyik a jobb. Rühellem a focit, de a kedvéért megnézem. Egy egészséges heteronak szeretnie kell a meccseket. Kár, hogy én nem vagyok hetero.
Testvér. Nincs, egyke vagyok.
Egyéb hozzátartozó.
Florence Court - Unokatestvér. Az egyetlen ember, aki tud róla, hogy meleg vagyok és segít ezt titkolni. Bár szerinte jobb lenne, ha bevallanám anyáéknak... Nem hallgatok rá, sosem hallgattam. De azért jól esik néha kiönteni a szívemet neki. Szeretem, de tényleg.
Oliver Fitzgerard - a srác, akit csak Fritzie-nek becéznek. Más alsós kora óta így hívja mindenki és bár az agyára megy, nem tud miatta haragudni. A legjobb barátom, bár erről a hatalmas titokról ő sem tud. Nem tudom, hogy fogadná, nem merek szólni róla. Nyomasztó érzés, de bírom a hallgatást. Óvodás korom óta ismerem, ők valamikor négy éves korában érkeztek Hertfordba. Csúnya válás, csak az anyukája él vele. Velem ellentétben egyáltalán nem gazdag, sőt... Sokszor kell kisegítenem. Szívesen teszem, mert hát... érte bármit.


Like,Dislike:
Like: pezsgő eperrel; csokoládé szökőkút; strand; nyár; balett; Beethowen és Bach zenéi; rock; könyvek; kényelmes melegítőnadrág; igényesség; őszinteség; Abbey Mount; gyorskaja;
Dislike: citromos sör; előítéletek; hajzselé; akció filmek; szerelmi háromszögek; hazugságok; anya frittata-ja; fogorvosok; tél; hideg; karfiol; esszék;

The Story.....
Idegesen rúgtam bele az egyik üres flakonba, ami pont a színpad közepén hevert. Kezeim ökölbe szorultak, állkapcsom megfeszült mérgemben.
- Arnie, lenyugodnál? Nézd meg még egyszer! Nézd, hogy csinálom... - egy pillantást sem vetettem felé. Inkább tovább dühöngtem, amiért nem sikerül megcsinálnom azt a nyomorult kombinációt.
Az életem volt. Az életem nagy részét, sőt talán egészét a tánc tette ki. Ezt csináltam reggel...este...ha szomorú voltam...vagy ha vidám. Nem tudnám elképzelni nélküle a világot, mégis felbosszant, ha akad valami, amire képtelen vagyok. Mint például ez. Egoistának korántsem nevezném magam, ennek ellenére tisztában voltam az adottságaimmal. Ez mégis kifogott rajtam.
- Figyelnél egy picit? Most a Ballon sem volt jó...Helóka, itt vagyok! Higgadj le és nézd! - szólítgatott Jimmy. Tudhatná, hogy, amikor bosszús vagyok jobb nem szóra kényszeríteni. Ritka eset, de előfordul.
Fejemet lomhán, pár centivel arrébb fordítottam. Elmosolyodott és nagy lendületet véve, nekifutásból bemutatott egy gyönyörű Grand Jetét. Ajkaim majdhogynem elnyíltak, mindig lenyűgözött az, ahogy mozgott. Arról már nem is beszélve, hogy micsoda szenvedéllyel csinálta. Elbújhatok mellette. Akárhogy biztatott kilenc éves korom óta, sosem éreztem, hogy képes lennék túlszárnyalni. Alkatilag is megáldották rendesen: szálkás izomzatú, magas férfi volt, barna félhosszú tincsekkel és komor vonásokkal. Hófehér fogait szívesen villogtatta a gyakori mosolyok közepette. A leginkább mégis zöld íriszei ámítottak el. Emlékszem, egyszer eljátszottam a gondolattal, hogy több is lehetne köztem és közte. Hisz' csak négy évvel idősebb. Végül is hamar elvetettem az ötletet. Miután rájöttem, hogy ez a táncra nézve nem biztos, hogy jó lett volna.
- Itt vagy, Öcskös? - hadonászott arcom előtt, én pedig megráztam a fejemet. - Igen, azt látom. Szóval ennyi lenne és egy Pliével zársz. Oké? - kérdezte. Mit mondhattam volna? Hogy nem, nem fogom megcsinálni, mert képtelen vagyok rá? Mert egy szánalmas, béna senkinek érzem magam, aki nem tud megcsinálni egy ilyen egyszerű kombinációt?
- Oké. - bólintottam, mire ő összecsapta tenyerét és egy hatalmas vigyor jelent meg arcán. Imádtam, hogy ennyi türelme volt és hogy semmivel sem lehetett felbosszantani.
- Szuper. Olivia, idejönnél? A Coda-t szeretném látni. - közölte és helyet foglalt a számára már előre odakészített fehér horgász széken. Nyakába szürke sál volt tekerve, kék inget viselt, ami tökéletesen feszült izmos mellkasához. A francba már. Ráztam meg fejemet, mintegy gondolati megszakításként. A párom odaszökellt hozzám mosolyogva és mellém állva várta, hogy megszólaljon a zongora.

Két órával később lehajtott fejjel baktattam hazafelé. Gondolkodtam, még hozzá azon, hogy mit kezdjek majd az életemmel. Minden olyan pocsék körülöttem. Nem elég, hogy szinte abszolút nincsenek kapcsolataim csak azért, mert nem foglalkozom a lányokkal, a tetejében még a tánc sem sikerült úgy mostanság, ahogy szerettem volna, hogy menjen. Igyekeztem. Otthon plusz órákat vezettem be a balett teremben - merthogy apa kialakított egyet a pinceszinten tükrökkel a falakon -, emellett volt mikor ott maradtam, hogy Jimmy lássa, mennyire igyekszem. Nem tudtam, mi lehetett az oka. Talán az, hogy apa sosem támogatta az egészet. Eljárt a fellépéseimre, a versenyekre és a balett termet is neki köszönhettem, de folyton azt hangoztatta, hogy ez nem egy fiúhoz méltó sportág. Hát, legalább addig eljutottunk, hogy sportnak tekintse. Megedződtem ennek köszönhetően. Izmos testet tudhattam magaménak, habár alacsonyságom miatt világ életemben bosszankodtam. Mostanra elfogadtam.
Felsóhajtottam, mikor a házhoz értem. Beléptem az ajtón, a szélcsengő azonnal meg is szólalt és erre anya is.
- Archie? Te vagy az? - kérdezte és a levegőben terjengő illatok alapján arra következtettem, hogy már megint sütögetett. Elmosolyodtam.
- Igen. Én vagyok. - ledobtam a táskámat a folyosón álldogáló szekrényre és becaplattam a konyhába, ahol anya tetőtől-talpig lisztesen kevert... valamit.


A hozzászólást Arnold Brooks összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2012-04-28, 5:53 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
avatar

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Arnold Brooks   2012-04-28, 10:59 am

Mr. Black Swan!
Tetszik a karakter, főleg mert imádom ezt a srácot a Skins című sorozatban, és mert örülök hogy egy ilyen beállítottságú fiú is jár az Abbey Mountba. Tetszett az ET remélem azért majd hamarosan megtalálod az igazit! Üdv nálunk.
Vissza az elejére Go down
 
Arnold Brooks
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: A bit more entertainment :: Törölt felhasználók előtörténetei
-
Ugrás: