Mégis, mondd, mit érez a szív itt bent?
Mondd, mi ez, mit a csend idecsent?
Hol van erre szó?
Jó zsaru, rossz zsaru? Tisztességes, tisztességtelen? Szorgos, vagy esetleg lusta? Ugyan már, én vagyok az üde kivétel, a tapló. Érzed a szó erejét? Odamondom az igazságot, ha kell, megteszem, amit meg kell tennem, de lazán az arcodba röhögök, ha a helyzet úgy kívánja. Igazándiból tisztességes vagyok, őszinte, érzelmes, meg egyebek, de kényelmesebb egy határozott kiállású férfit mutatni a külvilágnak. Sokan félnek tőlem, mások úgy tudják, hogy nem ismerek kegyelmet, de néhány ember, főleg a család és egy-két igazán jó barátom tudhatja, hogy értelmes, választékosan fogalmazó, megfontolt ember vagyok, fejlett intelligenciával és toleranciával. Viszont ők sem ismernek igazán. Senki sem tudja pontosan, hogy milyen vagyok valójában, mert félek megmutatni a valódi énemet. Tudom, ez egy rendőrtől milyen ciki már, meg stb, de akkor is így van. Félek, hogy megfenyegetnek, félek, hogy bántják a szeretteimet, de legfőképpen attól félek hogy rájönnek a legféltettebb, legsötétebb, legmélyebb lyukba dugott titkaimra. Sosem bocsátanám meg magamnak, ha akár egy is kiderülne, pont ezért elképesztően bizalmatlan vagyok, és gyanakvó. Mindent megvizsgálok, hogy biztosra menjek. Némiképp ehhez tartozik az is, hogy elképesztően maximalista vagyok, de csakis a munkában. Imádom azt, amivel foglalkozom, így hát a szívemet, s a lelkemet is bele teszem. Bele is kell, ha sikeres akarok lenni, de néha megengedek magamnak a maximalizmus keretein belül egy kis lazítást, mint egy kisebb kaliberű ügy kinyomozása magán utakon. Legyen is elég ennyi belőlem. Amúgy sem vagyok érdekes figura, de ha nem hiszed, hát járj utána.

Gyere, most keresek szavakat, jeleket,
Hogy értsd, a szem mit lát!
Hét fej, tizennégy szem, és nyolc nyak... Tessék? Nem, nem! Egyáltalán nem így nézek ki, ám erről könnyedén megbizonyosodhatsz, ha rám nézel. Átlagos magassággal, illetve átlagon aluli zsírpárnákkal rendelkezem, amire természetesen nagyon is büszke vagyok. hogy is ne lennék ennyi kockára? Kemény edzés eredménye, még jó hogy nem szégyenlem. Mindenesetre, ideje véget vetnem saját kockáim ajnározásának, mert ez csak egy apró - ám annál inkább szemet szúró - részlet a sok közül. Elvégre csodálatos, halványkék szemeimről is nehéz elvonnia egy átlag embernek a tekintetét. Elvégre, ehhez minimum természetfeletti erő szükségeltetik, nem? Tökéletesen passzol világos, olykor középbarna, sűrű hajamhoz. Állítólag jó beletúrni, bár nem értem, hogy ezt mért élvezi annyira a nővérem. Én nem szeretem, ha összekócolják. Egyébként teljesen normális vagyok kívülről. Nincs negyvennyolcas lábam, se nagyon nagy fejem (khm.. az ego növeli a méreteket). Talán az arcberendezésemre mondanám csak azt, hogy rendkívüli. Szeretem is, hogy a legtöbb nő elolvad egy mosolyomtól, de az ilyen nők... Hát, legyen elég annyi, hogy nem ők az esetem.
A ruhásszekrényem tartalma általában lazább ruhákat tartalmaz. Egy-egy lenge ing, farmer, fürdőnadrágszerű rövidgatya, szandál, papucs, sportcipő. Igazából jól fel van szerelve, de a kedvencem mégis a kalapgyűjteményem. Számtalan fejfedőm van, kezdve az átlagos szalmakalaptól, egészen a svájci sapkáig. baseball sapka, kötött sapka, vékony sapka. Tényleg minden van. Ezen kívül még a sálaknak hódolok, de ez a gyűjteményem nem haladja meg az öt darabot sem, így erről nem is mondanék többet.
Úgy vélem, az első benyomáshoz tartozik még az illat. Ez is csak a felszín, így bátorkodom a külsőnél megemlíteni. Főként Zara parfümöket használok, bár edzés után a tusfürdőt jobban preferálom. A kedvenc tusfürdőm az alma-körte-vanillia.