offline Hozzászólás link2012-05-01, 18:11 Hozzászólás idézése Hozzászólás szerkesztése Hozzászólás törlése Tag IP címe << Caleb Semuel Grant >> ❝ Néz nyugodtan gyengének, csak erősebbé teszel, nevess csak rajtam, a szánalmas TE leszel!❞ Születési hely és idő. Anglia - Manchester; 1992. november 20. Kor. 20 Foglalkozás. Hecker Szociális állapot. közép osztály Csoport. kívülálló. - Spoiler:
becenév Caleb, Sem különleges ismertetőjegy. Egy kígyó tetoválás a bal belső combomon nem. férfiosztálya. - Family:Anya.Isabella Grant, 38, pincérnő, jóApa.Joshua Grant, 42, fogorvos, jóTestvér.Sunshine Emily Grant/ Nick Henry Grant, 17/15, tanuló/tanuló, jó/jóEgyéb hozzátartozó.Dylan Grant/ Andrew Grent/ Miranda Hamilton/ Oliver Hamilton/ David Hamilton, 54/57/40/45/2, Nagymama/Nagypapa/Nagynéni/Nagybácsi/Unokaöcs, Jó/jó/jó/jó/jóLike,Dislike:Like:- Számítógép - Motorozás - Veszélyes sportok - Heckerkedés - Család - Minden olyan dolog, amit tilt a törvénykönyv Dislike:- Nyálas filmek - Rózsaszín dolgok - Barbi babák - Pattogó emberek - Beszólogatás - Ha bántják a barátaim/családom The Story..... 1992-ben a Manchester-i kórházban hangos gyereksírás zavarta meg az éjszaka csöndjét. A szülőszobából önfeledt beszélgetés hallatszott ki... Itt kezdődött el az egész zűrzavaros életem. Aki még nem értette volna meg én voltam a kis srác, aki ott a kórházban megszületett. Bár inkább azt ne részletezzük, hogy mielőtt megszülettem, hogy is kerültem anyám hasába, mert őszintén szólva belegondolni se akarok. Szóval én születtem a Grant családba legidősebbnek. Mondanom se kell, maga a paradicsom olykor, bár megvannak a maga hátrányai. Például, hogy az ősök mindent tőlem várnak, olyan dolgokat is, amiket én nem akarok. Tiszta nyomasztó. No de térjünk csak vissza az én kicsi történetemre. Hol is kezdjem? ja igen, megvan! Szóval '92-ben születtem egy eléggé átlagosnak mondható családba. A szüleimmel 6 éves koromban elköltöztek egy társasházba, mondván, hogy nagyobb ház kell az akkor már két éves húgom miatt kicsit minden megváltozott és nem csak a lakhelyünk, hanem én is. A mellettünk lévő házban egy srác, Cole lakott. Még kis törpe korában mutatták be. Emlékszem amikor először láttam iszonyatosan hangosan sírt én pedig a szobámba menekültem előle. Általánosban még az a jó kisfiú voltam, aki házit ír, tanul és a többi. Aztán az évek múltak. Született egy öcsém, így nem hogy egy húgom, de még egy öcsém is lett. A középsuliban már nemigazán érdekelt a tanulás, meg a házi írása. Inkább a gépek kezdtek vonzani, a szerelésük, a heckerkedés. Ami pedig a barátaimat illeti.. Nos emlékeztek még a kis visító srácra? Na igen, ő lett a legjobb barátom. Bár így is jócskán három évvel idősebb voltam nála, valahogy elég jól kijöttünk egymással. Együtt játszottunk, együtt jártunk suliba, aztán együtt hajtottuk a nőket is. Jobban mondva addig hajtottuk, amíg be nem mutatott a húgának, Val-nak. A csaj már első pillanatra nagyon dögös kislány volt, hát mikor belsőségesebben is megismertem. Ő volt az első csaj, akit nem csak azért fektettem meg, hogy na akkor most egy jó szex lesz belőle. Volt a lányba valami egészen elképesztő, és bár nem csak egyszeri alkalom volt az egy éjszakás kaland, kapcsolatunk Cole-al és Val-al is ugyan olyan maradt. Bár a lány részéről biztosan nem tudok választ adni, de én úgy érzem, hogy valami vonz a lányhoz. Valami láthatatlan erő, vagy talán valami kötél, ami miatt azt érzem, hogy ennél nekem több kell. Visszatérve a dolgokhoz én lassan kijártam a középiskolát és leérettségiztem. Cole meg valami másik iskolába kezdett járni. Így egyre kevesebbet lógtunk együtt és ez mai napig így van. Bár tartjuk a kapcsolatot és eszem ágában nincs az öcsköst magára hagyni, szóval néha napján összezörrenünk. Hogy Valerie-val mi a helyzet már nem tudom. Régóta nem beszéltünk és be kell vallanom emiatt egy kicsit csalódott vagyok. Bár sose vallottam be senkinek, még Cole-nak sem, de érzek valamit a húga iránt. És nem csak szimpla barátságot. Annál sokkal, de sokkal többet. A reggelbe csúszó szeretkezések és együttlétek ugyan eszméletlenek és vadak voltak még is, hiányzott az, hogy éjszaka magam mellett tudjam, vagy csak szimplán megölelhessem. És bár ezek az érzések ott voltak bennem, egy szóval se mondtam a lánynak, de még csak kimutatni is féltem. Így hát nem is foglalkoztam vele. A gimi után heckerként kezdtem dolgozni. Kisebb-nagyobb cégeknek csináltam programokat, valamit feketén is lerendeztem pár üzletet. Minden tök simán ment mindaddig, amíg egy nap beköszöntött a várva várt balszerencse. Egyik reggel a rendőrségtől kerestek, mondván, hogy feljelentettek, amiért betörtem egy bank számítógépébe. Nagyok pislogtam felfelfel a zsarura az ágyamból, amiben nem egyedül feküdtem. - Tud valamit felhozni a mentségére?- Kérdezte és a mellettem fekvő csajra nézett. Követtem a tekintetét, majd betakartam a lány félig kilógó mellét. - Jesszusom ember, kora reggel van. Legalább megvárna odakint, míg felveszek egy gatyát?- Kérdeztem és megvártam míg az ipse kiballag a szobából. Utána kimásztam én is, felvettem egy gatyát meg egy pólót és kimentem utána. Persze anyám meg apám kérdőn nézett rám, mire én csak megvontam a vállamat. - Nos, mit válaszol az előbbi kérdésemre?- Intézte szavait ismét hozzám a rendőr. karba fontam a kezeimet vállat vontam. - Egy szavuk sem igaz. Sose törnék föl olyan dolgot másnak, amit magamnak is megcsinálhatnék. És különben is, mi ez? Kihallgatás? Ha van bizonyítékuk ellenem, akkor vigyenek be, ha nincs, akkor meg hagyjanak békén.- Mértem az ürgére dühödt pillantásomat, majd éppen indultam vissza az ágyba, mikor megfogta a kezemet és visszarántott. - Ha jól tudom Caleb, nem egyszer voltál már bent. Nem szeretnék többször idejönni, úgy hogy áruld el, hogy mit csináltál!.- Morogtam a férfi. Kirántottam a kezemet és szembe fordultam vele. - Nem csináltam semmit. és ha megbocsájt visszamennék aludni, mert amint észrevette, nem vagyok egyedül.- Morogtam, majd hátat fordítottam és visszafeküdtem a csaj mellé, akinek a nevét se tudtam. Pár héttel később kiderült, hogy nem is én törtem fel a bank számítógépét, hanem egy másik amatőr gyerek. De hála istennek ennek már vége. Szóval most úgy vannak a dolgok, ahogy jónak látják. A húgom és az öcsém már középiskolában tanulnak a szüleim pedig ugyan olyanok mint voltak. Egy pár ősz hajtincset kivéve. Azokból mindig egyre több és több lesz. |
|
Elliott house Karakter kép 1 : Aka : Aka
User neve : Poly
Play by : Isabelle Mathers Kor : 26 Reagszám : 28
Titulus : Miss Don't Mess With Me Foglalkozás : Diák Csatlakozott : 2012. Apr. 19.
offline Hozzászólás link2012-05-01, 20:44 Hozzászólás idézése Hozzászólás szerkesztése Hozzászólás törlése Tag IP címe Mr. Hecker!Köszönöm, hogy javítottál. A jövőben figyelj a kis és nagy betűkre, illetve a vesszőkre és az új bekezdésekre! Jó játékot kívánok! J.S. |
|