offline   Hozzászólás link2012-05-05, 01:39 Hozzászólás idézése Hozzászólás szerkesztése Hozzászólás törlése Tag IP címe << LAUREN SIMONA CYRUS >> ❝ Don't stop, make it pop
DJ, blow my speakers up
Tonight, I'mma fight
'Til we see the sunlight
Tick tock on the clock
But the party don't stop, no ❞ Születési hely és idő. Amerika, Kalifornia; 1996. május. 13. Kor. 15. Foglalkozás. -. Szociális állapot. felső osztály. Csoport. lány diák. - Spoiler:
becenév. Lala, Lau.különleges ismertetőjegy. Egy icike-picike anyajegy a bal fülcimpáján. nem. nő osztálya. 10-es
Family:Anya.Lucia Cyrus,38, lakberendező, Anya… Néha szörnyen idegesítő, hogy ennyire tökéletes. Sokat vár el, sokat ér el, határozott és talpra esett nő. Tőle örököltem a makacsságomat, és annak ellenére, hogy ezt ő is tudja, sokszor kapunk össze azért, mert képtelenek vagyunk dűlőre jutni Apa.Conrad Cyrus,44,üzletlánc-vezető,Nem én vagyok apuci kislánya, de nagyon nem. Apa sokszor mondta, hogy utálja, hogy ilyen csinos vagyok, mégis úgy öltözködöm, mint egy hajléktalan. Igen, számára a szakadt farmer, a tornacsuka és a pulcsi csöves kinézetű. Testvér.Danielle Cyrus,17,diák,Jaj… Anya kettő, apa picike, tökéletes lánya, mégis laza és ő is hord tornacsuka, szakadt nadrágot és pulcsit. Na jó, az utóbbit csak itthon, de az is számít, nem?!
A kapcsolatunk rossz, mert ő azt hiszi, hogy irigylem, én pedig szimplán lesz@rom. Vicces, mert annak ellenére, hogy nem vagyunk jóban, mégis mindent megtennénk a másikért. Testvéri szeretet…Egyéb hozzátartozó.-Like,Dislike:Like:Fanta, napszemüvegek, ruhák, fényképezni, fényképezkedni, fényképezőgép, plüss hello Kitty-m, rózsaszín, napfény, medence, víz, tengerpart, nyár, zene, karamella, nyuszik, rajzolniDislike:nyálas filmek, kávé, gubancos haj, elkenődött smink, nyomulós srácok, szülői szigor, szabályok, ha prédikálnak neki, ha álmos vagy fáradt, beképzelt cicababák, csótányok, hús (kivéve a csirkét) The Story..... Anyám szerint még túl fiatal vagyok, hogy a saját életelveim szerint éljek. Mindig azt mondja, hogy hibás a világnézetem. Mit is tudhatna egy tizenöt éves az életről? Ez az a kérdés, ami minden egyes vitánknál feltesz. Olyankor késztetést érzek arra, hogy elkezdjek neki magyarázni, de általában visszafogom magam, hisz tudom, hogyha a gőg és a makacsság összeelegyedik, a győzedelem szinte lehetetlen. Óráig veszekedni és egymás ideghúrjain pengetni pedig több mint felesleges.
Mit is tudhat egy tizenöt éves lány az életről? Mit?
Kezdjük ott, hogy a felnőttek vakok és túl materiálisak. Általában megelégszenek azzal, amit látnak, már ha kedvező számukra a látvány. Ha nem, akkor vagy azzal a ténnyel nyugtatják magukat, hogy az élet nem mindig rózsás, vagy azon agyalnak, hogy hogy álljanak bosszút. Mert ugyebár mindig a másik a hibás… És egy tizenöt éves ilyenkor mihez kezd? Azon töpreng, hogy vajon mit és hol ronthatt el? Aztán megpróbál megoldást keresni. Ja igen… Anyám szerint még abból is látszik, hogy még nagyon gyerek vagyok, hogy a bosszúállás nálam egy erős bal vagy jobb öklöst jelent. Apám szerint néha túl erőszakos és fiús vagyok. Véleményem szerint, ez nem igaz. De ha nem hiszel nekem, akkorát kapsz…
Épp a napágyon pihengek, a napon sütkérezek, élvezem, ahogy a meleg napsugarak lágyan simítják a bőrömet és átmelegítik azt. A kezemben egy People magazin. Épp valami unalmas cikket olvasok arról, hogy mi idén a divatos. Vajon mennyi buta liba hisz ennek? És mennyi fogadja meg a méregdrága tanácsokat? Minidig is úgy véltem, hogy a lányok, akik innen öltözködnek majmok. Nincs saját stílusuk, semmi kreatívitásuk… Nem tudnak egyedül felöltözni, ezért elhisznek mindenféle badarságot. Ezekre általában csak két jelzőt használok: buta tyúkok.
Ami engem illet, nem szeretem, ha valaki meg akarja mondani, hogy mit csináljak, vagy mit vegyek fel. Nem vagyok birka, ember vagyok. Egészséges vagyok, van agyam, tudom használni. Nincs szükségem vezetőkre. Számomra csak két vezér van: az élet és az elveim, saját szabályaim.
- Lauren – szól anyukám, kisétálva a házból – Elviszem Danit vásárolni. Benézünk ide meg oda, aztán valószínűleg bemegyünk valamelyik kávézóba beszélgetni. Van kedved velünk tartani? – teszi fel a kérdését, majd kezét a csípőjére rakja. A napot élvező hasamra rakom a magazint, egy kicsit lejjebb tolom a szemüvegemet és csodálkozó tekintettel nézem. Most komolyan el akar vinni vásárolni? Jól tudja, hogy az én stílusom nem olyan kifinomult és lányos vagy nőies, mint az övé vagy Danielleé. Ha meg jól tudja, hogy nem tud majd rám erőszakolni valami virágos, kis édibédi ruhácskát, akkor miért tesz fel költői kérdéseket?
- Nem anya, köszönöm! Inkább napozok. – válaszolok egyenesen, majd visszahelyezem a napszemüvegem és ismét a People magazin hamis dolgokat állító cikkeibe merülök bele. Anyám megcsóválja a fejét, amire a méz szőke, göndör hajtincsei megremegnek. Az ilyen reakcióit már rég megtanultam kezelni. Volt egy időszak, amikor nagyon zavartak, aztán csak nevetni tudtam rajtuk, most pedig egyáltalán nem érdekelnek. Sajnálom, ha csalódnia kell, amiért nem vagyok Miss Tökély, úgy, mint Danielle, de ez van. Ahelyett, hogy szégyellne, elfogadhatna. Örülhetne annak, hogy a lánya nem egy gazdag bábu, akit a magazinok irányítanak. Boldog lehetne azért, mert a gyereke nem megy el csak úgy otthonról és nem költi el a pénzt, amit a szülei sok, becsületes, fárasztó munkával szereztek meg.
- Viszlát, anya! Jó szórakozást! – teszem hozzá csipkelődő hangon, míg mielőtt anyám bemenne a házba. Tudom, hogy gonosz és szemtelen dolog, hogy idegesíteni akarom, de az ilyen alkalmak számomra kihagyhatatlan lehetőségek.
|
|
