HomeHome  WidgetsWidgets  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Share | 
 

 
Emma Moore | my history about one mistake

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Emma Moore | my history about one mistake   2012-04-20, 4:13 pm

<<EMMA ISOBELLE MOORE>>

A woman's heart is a deep ocean of secrets

Születési hely és idő. 1977. november 13. Derbyshire, Anglia Kor. 34. Foglalkozás. igazgatónő & történelemtanár. Szexuális orientáció. hetero. Szociális állapot. felső osztály. Csoport. tanár.

Spoiler:
 

Family:
Anya. Isobelle Weinhelm | régészként dolgozott Franciaországban, mára azonban nyugdíjba ment, és sajnos keveset látom, pedig olykor jó lenne leülni vele teázni egyet. De anya sosem bocsátotta meg, hogy elhagytam a férjemet és nem küzdöttem tovább a kapcsolatunkért - hiába, az ő értékrendje szerint egy férfit mindig ki kell szolgálni, a nő van alárendelt pozícióban. És "ha jó feleség lettél volna, lányom" nem válnak el tőled...
Apa. Franklin Moore | apa három éve halt meg, a halál okát azóta sem tisztázták, a lelkemen pedig hatalmas seb tátong. Apa mindig mellettem állt, valódi szabad szellem volt, aki nem félt nagyot álmodni. Nagyon szerettem, adtam a véleményére - és mindig sajnálni fogom, hogy anyámmal hozta őt össze a sors. Apa miatt lehettem az iskola igazgatónője, mivel hajdan itt ő ült az igazgatói székben.
Testvér. Dereck Moore | Az öcsém, aki jelenleg hajótúrán van a Karib-tengeren. Dereck egy éve indult el, azóta nem láttam, és nem is beszéltünk, de nagyon remélem, egy nap visszatér és mesél a kalandjairól. Ez mindig is különbség volt köztünk. Dereck mindig jókat mulatott, remek fantáziával volt megállva, míg engem nyíltan döglött halnak nevezett, meg energiavámpírnak... de mindig szerettük egymást. Szeretjük is.
Egyéb hozzátartozó.

Robert Minahan | A férjem volt, akinek életem legszebb éveit, és legnagyobb ajándékomat, a lányomat köszönhetem. Tizenöt éves korunk óta együtt voltunk, de aztán négy éve valami megszakadt kettőnk közt. Meguntam, hogy anyaként, feleségként és tanárként is én szolgálok ki másokat, mindenki átnéz rajtam, a munkámon kívül pedig nem becsülnek. Valamerre lépnem kellett, különben megőrülök. Én azt választottam, hogy nem leszek többé feleség. Ő pedig hagyta.

Poppy Moore | A lányom, akivel valahogy sosem jöttünk ki igazán jól. Nem értem, miért. Talán mert az iskolában is állandóan egymásba botlunk... vagy mert engem hibáztat, amiért az apjától való elválásom tönkre tette a családról alkotott képét. Bár néha úgy érzem, még mindig nem tett le teljesen arról, hogy Robert és én ismét egymásra találjunk...

Savannah Monroe | Savannah a legjobb barátnőm, mióta csak együtt tanítunk. Ő az egyetlen, aki ismeri azt az Emmát, aki még azt a rózsát tetováltatta magára, akit nem fognak gúsba a hétköznapok, aki képes jól érezni magát és nem csak anya, tanár - látástól vakulásig. Savannah mellett önmagam lehetek. És amikor ő van bajban jön a bor, a csoki meg egy csajos este.

Gabriel Finnigan | Magyar tanárként dolgozik az iskolában, én pedig lépten-nyomon a diákok elismerő kritikáival találkozom, már ami a módszerét illeti. Valami van a nem szokványos óratervében, a közvetlen modorában, ami lehengerli a kollégáimat, a srácokat... és engem is. Egyre többször.


Like,Dislike:
Like:
♣ kávé
♣ bézs színek
♣ liziantusz
♣ izgalmas történetek
♣ történelmi tévedések
♣ pezsgő, vörösbor
♣ gasztronómia
♣ úszás
♣ illatgyertyák
♣ csokis croissant
♣ ősz és tavasz


Dislike:
♣ lusta diákok
♣ kollégáim közül azok, akik nem tudnak tanítani
♣ protekció
♣ előítélet
♣ szolárium
♣ szőke nőkről szóló viccek
♣ közönséges férfiak és nők
♣ anyám asszony katonái - van belőlük bőven!


The Story.....


Ha igazán ismernél...

• tudnád, hogy Angliában születtem, majd' harmincnégy éve.
• tudnád, hogy a szüleim nem számítottak rám, korai gyerek voltam.
• tudnád, hogy az édesapám neve Franlin Moore, aki több igazgatója közt megújította az Abbey Mount-ot.
• tudnád, hogy az édesanyámat Isobelle-nek hívják, és évek óta nem beszélünk.
• tudnád, hogy Anya feladta a régészi pályáját, azért, hogy engem és az öcsémet felnevelhessen.
• tudnád, hogy a művészetek iránti szeretetet az anyatejjel szívtam magamba.
• tudnád, hogy a kis garzonlakás, amiben Angliában laktunk, az operett színháztól pusztán 50 méterre volt.
• tudnád, hogy amikor otthon a szüleim veszekedtek - és ez sokszor előfordult - a közeli történelmi múzeumba mentem.
• tudnád, hogy ilyenkor akár órákon át is el tudtam ülni a lépcsőn, orromat az üveghez nyomva bámulni a lovagi páncélokat, történelmi ereklyéket.
• tudnád, hogy csak négy éves voltam, mikor eldöntöttem: hercegnő leszek, tündér, vagy pedig történelemtanár!

• tudnád, hogy mikor betöltöttem a második évemet megszületett az öcsém, Dereck.
• tudnád, hogy őt apa mindig is felfedezőnek szánta.
• de sosem tudnád megérteni, mit éreztem akkor, mikor a szüleim egy évre rá majdnem elváltak!

• tudnád, hogy az iskolában mindig mintadiák voltam.
• tudnád, hogy apu keveset volt otthon, az Abbey Mount volt számára a menedék anyánk elől.
• tudnád, hogy ekkor kezdtem kamaszodni, magamba fordulni.
• tudnád, hogy Robert volt a kéz, ami kihúzott a gödörből, mielőtt örökre elfordultam volna anyámtól.
• tudnád, hogy csak tizenöt voltam, mikor örök hűséget fogadtam későbbi férjemnek - egy gyerekes kis játékkal.
• tudnád, hogy magányos, tudálékos kislány voltam, barátok nélkül, de szenvedéllyel és kitartással.
• tudnád, hogy egy nap, mikor Roberttel a történelmi társaság kiállítására mentünk ő ébresztett rá, merre is kéne orientálódnom, ha tanítani akarok.
• tudnád, hogy tizenhat éves voltam, mikor először megcsókolt.
• tudnád, hogy anyám nem támogatta a kapcsolatunkat, mert Robert repkedni akart.
• tudnád, hogy apám "Bátor kalandornak" hívta Őt.
• és tudnád, milyen boldoggá tett ezzel.

• tudnád, hogy onnantól gyökeresen megfordult az életem.
• tudnád, hogy fiatal korom ellenére hamar kiemelkedtem a rengeteg bemagolt információval, háttéranyaggal, amiket senki nem tudott.
• tudnád, hogy az életem majdnem tökéletes volt.
• tudnád, hogy tizenkilenc éves voltam, egyszerű egyetemista, mikor Robert megkérte a kezemet.
• tudnád, milyen színűek voltak az öröm könnyei az arcomon, mikor igent mondtam.
• tudnád, hogy alig két hónappal később hozzámentem.
• tudnád, milyen boldogok voltunk, pedig nem éltünk olyan fényűzésben, mint a szüleim.
• tudnád, milyen bolond és romantikus voltam.
• tudnád, milyen boldog voltam, mikor teherbe estem.
• tudnád, mennyit okoskodott Robert a neveken, mire kitalálta, ha lányunk születik legyen Poppy.
• tudnád, hogy huszonkét évesen, két óra vajúdással, meglepően könnyen adtam életet a kislányunknak.
• tudnád, hogy anyám valószínűleg akkor volt rám életemben először büszke.
• tudnád, hogy mire huszonnégy lettem, megszereztem a diplomámat pszihológiából, történelemtudományból, és felső fokú nyelvvizsgát tettem görögből.
• tudnád, hogy elképesztően boldog voltam.
• tudnád, mennyit jelentett számomra a családom.

• és tudnád, mikor omlott össze minden.

• tudnád, mit éreztem, mikor apu meghalt.
• tudnád, mit gondoltam, mikor rájöttem,a házasságunk kezd ellaposodni.
• tudnád, hányszor vertem ki a fejemből a válás gondolatát.
• tudnád, hányszor neveztem önzőnek és bolondnak magam, amiért másra vágyom.
• tudnád, mit éreztem, mikor végül minden különösebb indok nélkül benyújtottam a válókeresetet.
• tudnád, mit jelentett utána szembesülni Poppy vádló pillantásával.
• tudnád, hányszor éreztem magam átkozottul magányosnak azóta, pedig sosem voltam egyedül.
• tudnád, mit éreztem mikor hivatalosan is elváltam életem szerelmétől, és nem értettem az okát.
• tudnád, milyen mély depresszióba zuhantam.

• és tudnád, hogy a padlóról Savannah rángatott föl.
• tudnád, mennyit küzdött míg újra lelket nem öntött belém.
• tudnád, hogy ismét vagány, fiatalos nőt csinált belőlem, nem pedig depressziós családanyát.
• tudnád, mit jelent, hogy most már leengedve hordom a hajam, nem szoros kontyban.
• tudnád, mennyire jól esik kollégám, Gabriel közeledése.
• tudnád, milyen furcsa, érthetetlen vonzalommal figyelem őt.
• és tudnád, mennyire megrettent a tudat, hogy ismét szerelembe essek... és férfival, akihez nem tudom, mit szólna a lányom.
Vissza az elejére Go down
avatar

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Emma Moore | my history about one mistake   2012-04-20, 10:09 pm

Kedves Anya,Igazgatónő,Emma!
Ha tudnád mennyire tetszett a karilapod, ha tudnád hogy majdnem elsírtam magam rajta, ha tudnád hogy milyen jól írsz, ha tudnád hogy örülök hogy itt vagy!!
Nos szóval, tényleg nagyon jó lett, imádom úgy ahogy van!! Remekül kitaláltad Emma karakterét, és egy színes egyedi történetet faragtál köré! Köszöntelek itt az Abbey Mountban.
Vissza az elejére Go down
 
Emma Moore | my history about one mistake
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Emma Frost
» MI:13 > Anwen Moore
» Sura & Emma

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Abbey Mount School :: A bit more entertainment :: Törölt felhasználók előtörténetei
-
Ugrás: