A múlt és jelen
Az Abbey Mount története egészen a 18. század elejéig nyúlik vissza, históriája pedig egy igen kellemetlen vitával kezdődik. Egy Westminsteri iskola több nemesi származású diákjának családja felháborodott a ténytől, hogy gyermekeiknek az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó emberek ivadékaival egy helyen kell megszerezniük tudásukat. Attól tartottak, hogy a kereskedők és iparosok utódjai rossz hatással lesznek sarjaikra, így minden erejüket abba fektették, hogy találjanak megoldást a felmerült problémájukra.
1731-ben egy kisebb nemesi kör gyűlt össze, közülük említést érdemel Edward Kingsley, aki felajánlotta Cobham Hall-i birtokát egy magániskola színhelyének. Cserébe annyit kért, hogy az intézmény két részre legyen osztva – a bal szárny a fiúké legyen, a jobb pedig a lányoké. Fontosnak tartotta, hogy a nemesi származással rendelkező hölgyek is megfelelő tudással rendelkezzenek, mielőtt férjhez mennek. A családok hosszú tárgyalások után beleegyeztek, azonban leszögezték, hogy csak akkor fogják támogatni az iskolát – és annak rendszerét – ha a két nem tagjai egyáltalán nem találkoznak egymással.
1732 szeptemberére a birtok készen állt a diákok befogadására, így szeptember elsején meg is nyitotta kapuit. Nevét Mr. Kingsley elhunyt felesége után kapta, aki életében nagy szívéről, kedvességéről és más-más árvaházaknak adott nagy összegű adományairól volt híres.
Az első tanévben a diákok száma nem haladta meg a hatvanat, ez pedig annak volt köszönhető, hogy sokan botrányosnak tartották a nemesi gyerekek számára létrejött magániskola ötletét.
A tanítási időben a leányoknak illemet, művészetet és éneket kellett tanulniuk, míg a fiúknak lehetőségük nyílt közelebbről megismerkedni különféle tudományokkal, a történelemmel, a matematikával. A különböző világnyelvek és a hittan órák mindenki számára kötelezőek voltak. Szabadidejükben a diákok egyaránt gyakorolhattak különböző sportokat. A fiúknál a foci, míg a lányoknál inkább a tenisz vált népszerűvé.
Az első és második ipari forradalom idején az iskolában tanuló diákok száma megszaporodott, ugyanis az Abbey Mountból kikerült fiatalok nyolcvanöt százalékának sikerült befolyásos emberekké és a társadalmi ranglétrán magasan elhelyezkedő személyekké válniuk. A hatalomvágynak mindig is vezető ereje volt eme családok köreiben, így hát a jobbnál jobb életkörülmények és a hírnév rendkívül csábító tényezőnek bizonyult. A diáksereg növekedésén a vasúthálózat kiépítése is sokat segített, ugyanis lehetővé tette, hogy Nagy Britannia bármelyik részéről érkezzenek a tudást szomjazó fiatalok.
A két világháború lezajlása alatt a tanulók száma ismét megzuhant. A gazdagok attól tartottak, hogy gyermekeik veszélybe kerülhetnek, mert úgy gondolták, sokaknak eszükbe juthat megtámadni azt az épületet, ahol a nemesi réteg „jövője” tartózkodik. Bár az iskola továbbra is működött, az építmény főbb funkciója megváltozott. Az Abbey Mount katonai kórházként üzemelt. 1940. szeptember 7-én Hitler megkezdte London bombázását, mert revánsot akart venni Berlin megtámadásáért. Az egyik rohamra épp az iskola közelében került sor, és noha a bent tartózkodóknak sikerült sértetlenül megúszniuk a légi ütközetet, az épület nagy károkat szenvedett, melyek között a leghíresebb az egyik torony lebombázása.
A háborúk után az iskola megszűnt, és az épület hosszú ideig üresen állt. 1950-ben végül egy orosz származású férfi – Andrej Romanov - vette meg a birtokot, aki elhatározta, hogy kulturális intézményt épít belőle. A romba döntött épületet egy év alatt felújította, majd 1951-ben megnyitotta a Múlt nevű történelmi múzeumot, mely teljes tizenhárom évig létezett. 1964 karácsonyán az épület rejtélyes körülmények között leégett, hatalmas vagyonveszteséget okozva tulajdonosának. Mr. Romanov lemondott az egykori Abbey Mountról, a szerencsétlenség után pedig visszatért hazájába, Oroszországba.

A katasztrófa után a létesítmény ismét évekig üresen állt, míg Gravesend polgármestere, Robert Goldwin – az egykor gyönyörű tanintézmény történetének tanulmányozása után - úgy nem döntött, megépíti az épület hasonmását, hogy később az eredeti funkciója szerint, azaz iskolaként működtesse.
Az Abbey Mount 1981-ben nyitotta meg újra a kapuit, lányok és fiúk számára egyaránt. A bentlakásos iskola igazgatója az okos és akkoriban a tudásáról híres Mrs. Elizabeth Messer lett, aki egyben Gravesend polgármesterének egyik rokona volt, és egyenesen London szívéből jött azért, hogy a tanintézetet vezesse.
1999-ben, Mr. Goldwin halála után, az Abbey Mount igazgatója, Mrs. Messer hosszú, illetve sikerekben gazdag évek után búcsút intett az igazgatói pályafutásának és nyugdíjba vonult. A tanintézmény az állam kezébe kerül, mely a felsőoktatási minisztérium javaslatára úgy döntött, elfogadja az amerikaiak ajánlatát és engedélyezi a Borostyán ligás egyetemek tanterv- és tanmenet író csapata által kidolgozott új felsőoktatási programot. Az iskola 2001 szeptemberében megnyílt, azonban Abbey Mount Felsőoktatási Intézmény (angolul: Abbey Mount Institute for Higher Education) néven.
2005 májusában az egyetem megnyitotta az Abbey Mount egyetemi korházat, ami nem csak abbey mountos diákok számára biztosít szakképzést és karriert, hanem bárki számára, aki állást vállalna. Immáron a klinika a legeminensebb kórházak egyike Délkelet-Angliában.
2021 szeptemberében az iskola a 21. évét kezdte meg.